Lezárult a történelmi vita, Kína bűncselekménynek tekinti a nemzeti hősök gúnyolását
Egy új törvény értelmében Kína a kommunista történelmi személyiségek megsértését, vagy kigúnyolását is bűncselekménynek tekinti.
Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt, a KKP Központi Bizottságának fõtitkára (k) integet a Tiltott Város északi kapujáról, a pekingi Tienanmen téren a KKP megalapításának 100. évfordulóján rendezett ünnepségen 2021. július 1-jén. A falon Mao Ce-tung néhai kínai kommunista vezetõ óriásportréja.
MTI/EPA/Roman Pilipej 
Egy pekingi fiatal nő közzétett egy bejegyzést az interneten, melyben kritizálta azokat, akik otthonuk biztonságából hirdetik nőgyűlölő eszméiket, és bár maga a poszt nem keltett volna olyan nagy feltűnést, a nő egy olyan dolgot is megfogalmazott, mely a kínai nemzeti hősök emlékét sértette meg.
A nő ugyanis bejegyzésében kigúnyolta azokat a felhasználókat, akik látszólag Dong Cunruinak képzelik magukat, egy tankönyvi háborús hősnek, aki a Kínai Kommunista Párt hagyományai szerint hősies halált halt a polgárháborúban, amely 1949-ben hatalomra juttatta a pártot – a 27 éves nőt ezért hét hónap börtönre ítélték.
A törvény hatékonyságának elősegítésére a kínai kibertér-felügyelet, amely az ország internetét felügyeli, telefonos és online forródrótokat is létrehozott annak érdekében, hogy ösztönözze a lakosságot az esetleges jogsértések bejelentésére, sőt, létrehoztak egyfajta tiltólistát is, mely témákról nem lehet beszélni.
„Ez az abszolút politikai totalitarizmus kialakulásának jele”
– mondta Wu Qiang, egy szókimondó pekingi politikai elemző.
A Kínai Kommunista Párt már régóta ellenőrzése alatt tartja és megfigyeli az ellenzékiek megnyilvánulásait, és több olyan tabutéma is létezik az országban, melyekről egyszerűen nem lehet beszélni: Tibet, vagy éppen a Tiananmen téri események. Az új törvényt legalább 15 alkalommal alkalmazták már olyan személyek esetében, akik megsértették a nemzeti hősök emlékét.
