Egész Kelet-Ázsiát veszélybe sodorhatja a fokozódó Kína-USA feszültség

Peking és Washington között akkor kezdett el ismételten romlani a viszony, amikor Joe Biden – részben belpolitikai okokból – keményebb hangnemet kezdett megütni a kommunista kormánnyal Tajvan és Hszincsiang ügyében.

Hszi Csin-Ping továbbra sem hagyott fel a Tajvannal szembeni provokációkkal, továbbra sem titkolt céljuk a szigetország teljes bekebelezése. Észak-Korea és az USA között pedig ugyan zajlanak tárgyalások a szankciók és az atomfegyverek kapcsán, de nem lehet különösebb áttörésre számítani. Soron kívül Pünkösd: vasárnap és hétfőn is zárva lesznek az üzletek

Dél-Korea és Japán szerepe ezért ismételten fontos lehet, hogy a megfelelő egyensúlyt fenntartsák a régióban, azonban ez a két ország számára sem lesz egyszerű, akiknek maguknak is egy jól balanszolt diplomáciai taktikára lesz szükségük Peking és Washington között.

Jeff Kingston, a japán Temple Egyetem ázsiai tanulmányok intézetének vezetője a The Japan Times megkeresésére úgy fogalmazott, hogy jelenleg mindkét vezető számára megvan a tétje, hogy milyen irányba viszik az egymással való kapcsolatot.

Hszi Csin-Ping mindenképpen újra szeretné választatni magát a kommunista párt élére, miközben Joe Biden jelentős meggyengült belpolitikailag, így mindkét vezető rászorul arra, hogy keményebb tónussal álljon hozzá a másikhoz.

Kingston szerint az is erősíti az emberekben a „Hidegháborús érzületet”, hogy az USA úgy döntött, diplomáciai bojkottot hirdet a pekingi téli olimpiára, vagyis nem küldenek tisztviselőket a fontosabb ünnepségekre – ez pedig nehezíti a későbbi tárgyalásokat.

Az USA-hoz ráadásul fontos szövetségeseik, mint Ausztrália és Kanada is csatlakozott, de Japán sem fog tisztviselőket küldeni, noha ők kerülték a diplomáciai bojkott szó használatát. Victor Teo, a Cambridge Egyetem politológusa szerint az USA ezzel meg akarja erősíteni a saját blokkját, mielőtt ezt Kína is megteszi.

A Kína-USA kapcsolatok romlása pedig a kelet-ázsiai biztonsági helyzetet is rendkívül törékennyé teszi, Hszi ugyanis elkötelezett amellett, hogy újraegyesítse Tajvant és Kínát. Teo szerint idén nem lehet katonai invázióra számítani, de figyelmeztette az USA-t, hogy ne becsüljék alá a párt elkötelezettségét.

Észak-Korea helyzete pedig azért lehet érdekes az idei évben, mert akár megkezdhetik a tárgyalásokat Dél-Koreával a koreai háború formális lezárásáról, amelyet 1953-ban csak tűzszünettel zártak le.

Phenjan jelenleg komoly problémákkal, többek között élelmiszerválsággal küzd, amely miatt Kim Dzsong Un helyzete is bizonytalan lehet. 2022 Észak-Korea szempontjából is vízválasztó lehet, fontos lenne elérni áttörést a zárkózott kommunista országgal.