Harminc százalékot meghaladó béremelés jöhet a felsőoktatásban
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán benyújtott törvényjavaslata az állami fenntartású egyetemek esetében is megteremti a kétszer tizenöt százalékos béremelés jogszabályi hátterét. Az Országgyűlés egyetértése esetén egy hónapra rövidülhet le a külföldön szerzett diplomák hazai elismerése. A doktori képzés rugalmasabbá válhat azzal, hogy a javaslat szerint a mesterképzés utolsó évével párhuzamosan is elvégezhető lesz.
Fotó: Unsplash/Dom Fou Az ITM szerdán azt közölte az MTI-vel, hogy törvénymódosítási kezdeményezés az alapítványi és egyházi felsőoktatási intézményekhez hasonlóan az állami fenntartásúakban is megalapozhatja az idén ősszel és jövő januárban két ütemben megvalósuló, harminc százalékot meghaladó béremelést.
A parlamenti elfogadással a külföldön végzett magyarok diplomáinak elismerése egy hónapra rövidülhet le. A kormány már dolgozik a folyamat ingyenessé tételén is – tették hozzá.
Mint írták, hogy a tehetséges fiatalok érdekeit szolgálva változnának a doktori képzés feltételei: a doktoranduszok a legmagasabb szintű posztgraduális képzésen már a mesterképzés utolsó évében tehetnének lendületes tudományos, kutatás-fejlesztési pályakezdésükért.
A törvényjavaslattal a kormány a szakképzés versenyképességét is tovább akarja erősíteni, tehetséggondozó diákkör és mentorprogram indulna, kiemelten a hátrányos helyzetű tanulókra fókuszálva – jelezte az ITM.
Hozzátették, hogy a technikumokkal és szakképző iskolákkal szembeni alapvető elvárás, hogy mindenféle élethelyzetből induló fiatal számára megteremtsék a személyes boldogulás lehetőségét. Miközben a mérnökképzés előszobájaként egyenes utat kínálnak az egyetemi továbbtanuláshoz, hathatósan kell segíteniük a tisztes megélhetést nyújtó szakmaszerzést is – írták.
A tevékenységét, képzési kínálatát megfelelően tükröző új néven, Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemként működhet tovább a Testnevelési Egyetem – közölték.
A Debreceni Egyetem ellátandó közfeladatai közé bekerülhet a hazai vakcina-előállítás kutatás-fejlesztési és gyártástechnológiai tudásának fejlesztése. Az intézmény bázisán jön majd létre a működését jövőre megkezdő Nemzeti Oltóanyaggyár a hajdú-bihari megyeszékhelyen – jelezte a minisztérium.
„A kormány célja, hogy a fiatalok a jövő nyertesei legyenek, éppen ezért korábban sosem látott összegeket fordít a hazai felsőoktatásra. 2021-ben a GDP közel 1,3 százaléka hasznosul az egyetemeken. Jövőre a több mint 1000 milliárd forintos fejlesztési forrásokat is beleértve ez az arány 1,9 százalék közelébe nő, hazánk a felsőoktatási ráfordításokban így éllovasnak számít Európában” – emelték ki az ITM közleményében.
(MTI)
