Az európai embereknek kezd elege lenni a szankciókból, a németek is egyre jobban ellenzik

Az Oroszország elleni szankciók következményeként megsokszorozódott a gáz és a villany ára, az infláció mértéke pedig évtizedes csúcsokat döntöget, amely által Európa szerte egyre többen tapasztalják a kialakult helyzet mindennapi életükre gyakorolt hatását.

Ennek megfelelően a közös európai szankciós politika társadalmi elfogadottsága is tovább csökken, mindezt pedig több közvélemény-kutatás is alátámasztja, elsőként a Termometro Politico által elvégezett felmérés eredményei.

Eszerint az olaszok 51,1 százaléka vallotta, hogy azonnali hatállyal el kell törölni a szankciókat, 44 százalékuk pedig támogatja ezek fenntartását, míg 4,9 százalék nem válaszolt a kérdésre, bár ezek az álláspontok csak a szeptember eleji reakciókat tükrözik, amikor még a fűtésszezon elején sem vagyunk.

Az Eurofound felmérése alapján a görögök többsége úgy véli, hogy nem kellene egy kalap alá venni az orosz kormányt és az orosz állampolgárokat, ezáltal több mint 40 százalékuk nem ért egyet a szankciókkal, míg 29 százalék igen, miközben 94 százalékuk közös európai megoldást vár a kialakult energiakrízisre.

Az Insa Institute szerint minden második német azt gondolja, hogy nem hatékonyak az oroszok elleni gazdasági szankciók, 47 százalék pedig biztos benne, hogy azok többet ártanak Németországnak, mint Oroszországnak, míg 36 százalék állítja, hogy nagyjából ugyanannyira ártalmasak mindkét ország gazdaságára nézve.

Emellett a német résztvevők 63 százaléka jelezte, hogy a gáz árának robbanásszerű emelkedése miatt azzal számolnak, hogy energiavészhelyzetet hirdet a kormány, 83 százalék pedig azt gondolja, hogy a lakossági fogyasztók energiafelhasználását korlátozni fogják, valamint 74 százalék munkanélküliségre is számít.

A De Stemming közvélemény-kutatása alapján a megkérdetett 2064 flamand közül csak 50 százalék támogatja a szankciókat azon az áron, hogy ezek a belga gazdaságra negatív hatással vannak, mindemellett Belgium nem támogatta az egységes 15 százalékos energiafelhasználás-csökkentést sem.

A Tűzfalcsoport beszámolója szerint látható, hogy egyre több európai országban helyezkednek a realista, pragmatikus álláspontra, vagyis egyértelművé kezd válni, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók nem a háborút kirobbantó országot, hanem Európát sújtják.

Emellett ma már minden szakértő egyetért abban, hogy a gáz tőzsdei árának kétharmada a szankciók költségeit tartalmazza, Brüsszel pedig nem segített a háború megfékezésében, viszont elősegítette az energiaárak elszállását.

A portál szerint mindezt az is bizonyítja, hogy a háború kezdetekor emelkedtek az energiaárak, ám utána visszaestek, a szankciók bejelentésekor, júliustól viszont újra drasztikus emelkedés kezdődött, ami a mai napig tart.