Egy vizsgálat szerint japán cégek közvetlen üzleti kapcsolatban álltak a mianmari juntával
Legalább 10 japán vállalat állt közvetlen üzleti kapcsolatban a mianmari hadsereggel is kapcsolatban álló cégekkel, vagy olyan projektekben vett részt, amelyek a junta számára bevételi forrást jelenthetnek – állapította meg a Kyodo News nyomozócsoportja a közelmúltban.
Fotó: Flickr/PiktourUK 
A vizsgálat eredményeit szombaton hozták nyilvánosságra azon aggodalmak közepette, miszerint a japán állami és magánvállalatok finanszírozása és üzleti ügyletei segíthetik a mianmari katonai kormányzat által elkövetett emberi jogi visszaéléseket, miközben az Egyesült Államokban és az európai országokban, valamint a részvényesek részéről egyre több felhívás érkezik arra vonatkozóan, hogy szakítsák meg a juntával való kapcsolatokat.
Az ilyen szervezetek közé tartozik a Japán Nemzetközi Együttműködési Bank, a Fujita Corp. építőipari vállalat és a Tokyo Tatemono Co. ingatlankezelő is, s kiderült, mintegy 400 japán vállalat jelent meg Mianmarban a több évtizedes katonai uralmat követő 2011-es polgári kormányra való áttérés után.
Azóta Japán hivatalos fejlesztési segélye újraindult, azonban a külföldi befektetésekre vonatkozó korlátozások miatt a vállalatoknak továbbra is helyi cégekkel kell partnerségre lépniük, s mint kiderült, közülük többen a hadsereggel kapcsolatban állókkal kötöttek partnerséget.
Ilyen például a Kirin Holdings Co., amelynek két vegyesvállalata van – a Myanmar Brewery Ltd. és a Mandalay Brewery Ltd. –, és melynek két közös vállalkozása van a Myanma Economic Holdings vállalattal, amely az ENSZ szerint a hadsereg magas rangú tagjainak tulajdonában van.
Miután aggályok merültek fel a partnerek pénzügyi és irányítási struktúrájával kapcsolatban, a Kirin felülvizsgálatot végzett, és leállította a vállalkozások osztalékfizetését, a partnerséget azonban még nem szüntették meg, mivel a tárgyalások továbbra is komoly kihívásokkal vannak tarkítva.
Egy másik esetben egy japán konzorcium egy helyi közös vállalaton keresztül évente több mint 200 millió jen (541 millió forint) földbérleti díjat fizetett a mianmari védelmi minisztériumnak egy Yangonban megvalósuló újjáépítési projektért. A konzorciumban a Japán Tengerentúli Infrastruktúra Beruházási Társaság a Közlekedésért és Városfejlesztésért vállalat, a Fujita és a Tokyo Tatemono is részt vesz.
A minisztérium és a hadsereg tényleges egyesítésével a Japán Nemzetközi Együttműködési Bank, valamint a Mizuho Bank és a Sumitomo Mitsui Banking Corp. által finanszírozott projekt pénzeszközeit katonai tevékenységekre lehetett volna fordítani – írja a The Japan Times.
A katonai múzeum egykori helyén 37 milliárd jen (100 milliárd forint) becsült költséggel felépítendő újjáépítési projektben való részvételüket azóta vizsgálják, hogy 2017-ben bejelentették az építkezést, ám akkor már világszerte bírálták a hadsereget az etnikai kisebbséghez tartozó rohingyák üldözéséért.
Bár a 2020-as bérleti díjat már kifizették, az ügyet jól ismerő források szerint 2021-től kezdődően a finanszírozás jelenleg „megfontolás alatt áll”. A Fujita közölte, hogy tudomása szerint a mianmari kormány a végső kedvezményezett, míg a Mizuho és a Sumitomo Mitsui nem kívánt nyilatkozni.
Eközben a junta által támogatott cég alvállalkozót is kapott a Bago folyó hídépítési projektben, amelyet a Yokogawa Bridge Corp. és a Sumitomo Mitsui Construction Co. építőipari vállalat irányít közösen, s amelyet a JICA néven ismert Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség is támogat.
A Yokogawa Bridge elismerte, hogy alvállalkozói szerződést kötött egy hadsereggel kapcsolatban álló céggel, de azt mondta, hogy „tiszteletben fogja tartani az emberi jogokat”. Az élelmiszeripari gépeket gyártó Satake Corp. szintén együttműködött egy olyan mianmari vállalattal, amely kapcsolatban áll a juntával, amikor pedig megkeresték őket a kapcsolataikról, a cég azt mondta, hogy „szorosan figyelemmel fogja kísérni a helyzetet”.
A Tasaki & Co. japán ékszeripari vállalat biztosította a hadsereg számára termelésének egy részét, miután engedélyt kapott az Egyesült Államok által szankcionált Myanmar Pearl Enterprise-tól a gyöngytermesztésre. Az ékszergyártó cég közölte, hogy ennek megfelelően fog reagálni az eseményekre.
