Egy új tanulmány szerint a magasabb légszennyezettség több COVID-19 halált okoz

not image

Nagy Noel

2020. április 15. - 07:15

Mivel a koronavírus egyre több halálos áldozatot szed a világban, a tudósok megpróbálják felkutatni azokat a pontokat, amiken a legnagyobb a kockázata egy elhalálozási hullámnak.

A New England Journal of Medicine-ben megjelent tanulmány szerint van összefüggés az adott helyek magas légszennyezettsége és a súlyos koronavírusos megbetegedések között. A tanulmány során arra lettek figyelmesek, hogy azok az emberek, akik olyan környezetben élnek, ahol kifejezetten rossz a levegő állapota, magasabb eséllyel fognak elhalálozni a járvány következtében, mint azokon a helyeken, ahol jobb a levegő minősége.

A tanulmányt a Harvard T.H. Chan School of Public Health intézete készítette, amihez körülbelül 3000 Egyesült Államokbeli megye légszennyezettségi adatát vizsgálták az elmúlt 17 évből és hasonlították össze a jelenlegi COVID-19 járvány halálozási rátájának súlyosságával.

Azok a lakosok, akik olyan régiókban élnek, ahol magas a levegő PM2.5 koncentrációja, körülbelül 15%-al nagyobb eséllyel hunynak el a koronavírus következtében. Az egyik elmélet, amit ezen jelenség magyarázatára prezentáltak úgy szól, hogy akik hosszabb ideig kitettek voltak a rossz minőségű levegőnek, azoknak úgy változott meg a szervezetük, hogy nagyobb eséllyel fertőzi meg őket a vírus.

„Tényként tudjuk, hogy a PM2.5 nevű részecske sokkal nagyobb eséllyel okoz olyan betegségeket, amik jelentősen megnövelik a COVID-19 lefolyásának súlyosságát”

mondta Rachel Nethery, a tanulmány egyik szerzője, aki a Harvard Egyetem T.H. Chan School of Public Health biostatisztika professzora.

A kutatócsapat konkrétan nem tért ki a különböző betegségekre, ám abban biztosak, hogy azok, akik például a légszennyezettség következtében lettek asztmásak, sokkal kitettebbek a koronavírusnak. Nethery szerint, ha nem is kétséget kizáróan, de mutat némi kapcsolatot a magasabb légszennyezettségű helyeken való életvitel és a COVID-19 eseteinek súlyossága.

A megállapítás szükséges lehet ahhoz, hogy konkretizáljuk, mely helyeken kell hatékonyabban beavatkozni és erőforrásokat biztosítani. Nethery nem árulta el konkrétan, hogy milyen erőforrásokra gondol, ám ebben az esetben lehet következtetni például a lélegeztetőgépekre, kórházi ágyakra és egészségügyi védőfelszerelésekre egyaránt.

A New York Times szerint ez azért is kritikus információ, mert az államokban jellemzően azokon a helyeken súlyosabbak a légszennyezettségi adatok, ahol főleg színes bőrűek és kisebbségek laknak. Azonban ez nem jelenti ténylegesen, hogy ezekben a társadalmi rétegekben fog a legtragikusabban pusztítani a járvány, ám egy jó indikátora lehet, hogy mely területekre érdemes különös figyelmet fordítani.

A mai ismereteink szerint sajnos nincs semmilyen varázsmódszer, ami akár a légszennyezettség, akár a koronavírus problémáját egy csapásra megoldja, azonban a tanulmány mindenképpen fontos bizonyíték arra, hogy ha nem ügyelünk a levegőnk minőségére, akkor az táptalaja lehet számtalan súlyos betegségnek a jelenben és a jövőben egyaránt.

Eközben Nagy-Britanniában a korábban gondoltnál is nagyobb lehet a koronavírus-halottak száma:

https://liner.hu/joval-tobb-lehet-a-nagy-britanniai-koronavirus-halottak-szama-a-jelentesekhez-kepest/