Brüsszel: a magyarokkal ellentétben a lengyelek legalább nem csalnak
Az elnökhelyettes elismerte, hogy jó néhány gondjuk van Varsóval, ezeket pedig meg kellene oldani ahhoz, hogy Lengyelország megkaphassa az uniós pénzeket.
Fotó: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2022. június 22-én.
MTI/EPA/Olivier Hoslet 
Miután az Európai Bizottság az uniós támogatások egy részének felfüggesztését javasolta Magyarország esetében, a lengyelországi szakértők amiatt kezdtek el aggódni, hogy rájuk is ez a sors vár, mondván, „sok probléma van” az országgal.
Vera Jurová, az Európai Bizottság elnökhelyettese a Polsatnak nyilatkozva azt mondta, hogy elemzik a helyzetet, s ez alapján hoznak majd döntést az ügyben, ám Magyarországgal szemben Lengyelországban nincs bizonyíték korrupcióra, összeférhetetlenségre és csalásra sem.
A jogállamisági eljárás célja, hogy megelőzzék az uniós pénzekhez köthető visszaéléseket, így ezen az alapon nem szándékoznak a lengyel kormánnyal szemben lépéseket tenni, bár az is tény, hogy jó néhány gondjuk van Varsóval.
Az elnökhelyettes kifejtette, mindezt meg kellene oldani ahhoz, hogy a pénz elindulhasson az uniós számlákról Lengyelországba, de már dolgoznak rajta, hogy más eszközök segítségével előbbre tudjanak jutni az ügy kapcsán.
Varsó az elmúlt hónapokban harcba keveredett Brüsszellel az EU járvány utáni helyreállítási alapjából származó mintegy 36 milliárd euró miatt, amelyet az Európai Bizottság befagyasztott a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak miatt – írta a Notes from Poland.
A lengyel vezetés ezt alaptalannak tartotta, végül azonban sikerült megállapodniuk abban, hogy egy sor „mérdföldkő” elérése után felszabadítják a forrásokat. Varsó szerint ez meg is történt, ám a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen úgy véli, ezek az intézkedések nem elegendők ahhoz, hogy orvosolják az EU aggályait.
