Az emberiség 73 százalékkal több erőforrást fogyaszt, mint amennyit a Föld képes regenerálni

Fotó: NASA
not image

Borbély Fanni

2021.május.5 - 05:57

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a gazdag országok magas erőforrás-fogyasztása a szegényebb nemzeteket egyenesen az “ökológiai szegénységbe” kényszeríti.

Az amerikai és Srí Lanka-i kutatók által nemrégiben készített tanulmány szerint az emberek 73 százalékkal több természeti erőforrást használnak fel, mint amennyit a Föld egy év alatt képes előállítani. A természeti erőforrások iránti növekvő kereslet egyre inkább meghaladja a Föld biológiai regenerálódási ütemét – állapította meg a Nature Sustainability című szaklapban megjelent kutatás.

A kutatás megállapította, hogy a probléma hátterében a gazdag országok magas erőforrás-fogyasztása áll, amely a világ szegényebb országait “ökológiai szegénységbe” kényszeríti. A kiterjedt erőforrás-kitermelés felgyorsítja az óceánok elsavasodását, a felszín alatti vizek kimerülését, továbbá a környezet állapotának romlását is.

A tanulmány szerint az ökoszisztémák biomassza-megújító képessége, vagyis a “biokapacitás” az emberi gazdaság anyagi szűk keresztmetszetévé vált, ugyanis a nemzetgazdaságok egyenlőtlenül vannak kitéve az ilyen biokapacitási korlátoknak.

Az utóbbi években egyre csak növekedett azon emberek száma, akik olyan országokban élnek, ahol a biokapacitás hiánya mellett az átlag alatti jövedelem is jellemző negatív tényező. Ahhoz, hogy egy nemzet fenn tudja tartani a népességét, vagy elegendő természeti erőforrással kell rendelkeznie az emberek ökológiai lábnyomának megegyező mennyiségben, vagy elegendő exportpótlással kell megoldania más országokból.

2017-ben a világ az éves biokapacitásának 173 százalékát használta fel, míg 1980-ban ez az arány csak 119 százalék volt. A tanulmány szerint a magasabb életszínvonalú, gazdagabb nemzetek a természeti erőforrások felhasználásának 54 százalékos növekedéséért felelősek, közel négy évtized leforgása alatt.

A gazdag országok, amelyek a magas életszínvonal fenntartása érdekében aknázták ki erőforrásaikat, megszüntették annak esélyét, hogy a szegényebb országok képesek legyenek felszámolni a szegénységet társadalmaikban – fogalmaztak a kutatók.

“Az alacsony jövedelem meghiúsítja ezen gazdaságok képességét arra vonatkozóan, hogy versenyezzenek a szükséges erőforrásokért a globális piacon” – írták a tanulmányban. Kiemelték, hogy 2017-ben az emberiség közel 72 százaléka élt alacsonyabb jövedelmű országokban.

“Ez a tendencia nemcsak a haladás fenntartásának lehetőségeit erodálja, hanem a szegénység felszámolásának esélyét is megszünteti: ezt a helyzetet nevezzük az ökológiai szegénységi csapdának” – fogalmazták meg a kutatók. A világ népességének több mint 99 százalékát képviselő összes országot egy négydimenziós térben ábrázolták jövedelmi szintjük és biokapacitási tartalékuk szerint.

Az alacsony jövedelmű (L) és biokapacitás-tartalék (R) kvadránsban (LR), a magas jövedelmű (H) kvadránsban (HR), valamint a (H) és biokapacitás-deficit (D) kvadránsban (HD) úgy tűnik, hogy a GDP és a nettó biokapacitás között nem mutatkozik jellemző minta. Forrás: TRTWorld

2017-ben a világ népességének két százaléka élt magas jövedelemmel és biokapacitási tartalékkal rendelkező országokban, míg 14 százalékuk alacsony jövedelemmel és biokapacitási tartalékkal rendelkező államokban lakott. Ami azokat az embereket illeti, akik ott élnek, ahol a biokapacitás hiánya és az átlag alatti jövedelem egyaránt jellemző, számuk az 1980-as 2,5 milliárdról 2017-re már 5,4 milliárdra emelkedett, mely a világátlagot messze meghaladó népességnövekedési ütemet mutat.

A kutatók néhány javaslatot is felvázoltak az erőforrások rendelkezésre állása és a kereslet közötti egyensúly fenntartására, meglátásuk szerint ugyanis a biokapacitás megőrzése érdekében a védelemre, a helyreállításra és a regeneratív felhasználásra kell összpontosítani. A hatékony épületek építésével és tervezésével a városok integráltabbá és kompaktabbá válhatnának, ami jelentősen csökkentené a közlekedési igényeket.

Az élelmiszertermelést és -elosztást is javítani kell, különös hangsúlyt fektetve az állati eredetű termékek fogyasztásának csökkentésére, mivel az élelmiszerigény önmagában a Föld biokapacitásának 50 százalékát teszi ki. A kutatók szerint az utolsó megoldás a kisebb családok ösztönzése, mivel a bolygón osztozó emberek száma szintén jelentős hatással van a biokapacitásra – írja a TRT World.