Dollár
393,41 Ft
Euró
406,77 Ft
Font
470,26 Ft
Bitcoin
16,254 $

Megkezdődik Aung Szan Szú Kji tárgyalása Mianmarban a februári puccs után

2019. december 11-én az ENSZ Nemzetközi Bíróságán (ICJ), Hágában készült kép Aung Szan Szú Kjí mianmari államtanácsosról (kormányfõ) a Mianmar ellen Gambia által indított per tárgyalásán. A vád szerint a délkelet-ázsiai állam népirtást hajtott végre a muszlim rohingja kisebbség ellen. 2021. június 14-én megkezdõdött a mianmari puccs során, februárban õrizetbe vett Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí pere: a 75 éves Nobel-békedíjas politikust tucatnyi bûncselekmény elkövetésével vádolják. MTI/AP/Peter Dejong
not image

Borbély Fanni

2021. június 17. - 22:27

A hatóságok több olyan bűncselekménnyel vádolják a leváltott polgári vezetőt, amelyek megakadályozhatják, hogy visszatérjen a közéletbe, ha elítélik.

Hétfőn megkezdődött Aung Szan Szú Kji pere, akinek kormányát egy katonai puccsal buktatták meg Mianmarban, egy sor olyan büntetőjogi váddal, amelyek – ha elítélik – megakadályozhatják, hogy visszatérjen a közéletbe.

A 75 éves Szú Kji több mint három évtizede meghatározó alakja országa demokráciáért folytatott küzdelmének. A katonai uralom ellen küzdő aktivistaként nemzetközi elismerést szerzett, és 2016-ban Mianmar de facto civil vezetője lett a részleges demokráciára való átállás során. A tábornokok ezt a változást megfordították, és február 1-jén elűzték őt a hatalomból, és a fegyveres erők főparancsnokának adták az abszolút irányítást, Szú Kjít pedig azóta is fogva tartják.

A hatóságok hét bűncselekménnyel vádolják Szú Kjít, amelyek ügyvédjei szerint mind politikai indíttatásúak. Két vádpont az illegálisan behozott walkie-talkie-kkal kapcsolatos, két vádpont a járványügyi szabályok megsértésével, valamint egy-egy vádpont szól a államtitkokkal való visszaélésről, zavargások szítására irányuló szándékról és korrupcióról. Ha bármelyik vagy valamennyi vádpontban elítélik, Szú Kji egytől több mint 20 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat – mondta Khin Maung Zaw, az egyik ügyvédje.

Hétfőn három ügyben zárt ajtók mögött kezdődött a tárgyalás, két másik ügyet pedig kedden tárgyaltak. Az államtitokkal kapcsolatos ügyet külön tárgyalják majd, a múlt héten benyújtott korrupciós vádat pedig még nem vitték bíróság elé – mondta az ügyvéd. A korrupcióval vádolt ügy kivételével várhatóan augusztus közepéig minden ügyben döntés születik majd.

“A vádak halmozásával minden bizonnyal úgy tűnik, hogy politikai életét megfojtották. A különböző vádak összeollózása boszorkányüldözésnek tűnik, hogy igazolja az államcsínyt” – mondta David Mathieson, egy Thaiföldön élő független mianmari szakértő. A mianmari hadsereg nem reagált a kommentárra vonatkozó megkeresésre.

Őrizetbe vétele óta Szú Kjít távol tartják a nyilvánosságtól, és csak háromszor találkozhatott személyesen az ügyvédeivel, köztük hétfőn, amikor megjelent a bíróságon. Khin Maung Zaw elmondta, hogy eredetileg a naypyitawi rezidenciáján tartották fogva, majd május 23-án éjjel egy ismeretlen helyre szállították. Ő és az ügyvédei nem tudják pontosan, hogy hol tartják fogva nyolc másik fogvatartottal és kutyájával, Taichitóval együtt – mondta.

Khin Maung Zaw megosztotta, hogy nem férhetett hozzá a független média semmilyen formájához, és nagyrészt nem tud a puccs óta eltelt időszak eseményeiről. Az első találkozásuk során az ügyvédek gyorsan tájékoztatták őt arról, hogy az ország a puccs óta káoszba süllyedt: hogy országszerte tüntetések törtek ki a városokban és falvakban a hatalomátvétel ellen, a biztonsági erők pedig lelőtték a békés tüntetőket és őrizetbe vették politikai szövetségeseit. Aktivistákat, művészeket, újságírókat és másokat is tömegesen letartóztattak – mondták neki.

“Elég szomorú volt, amikor ezt hallotta, és üzenetet küldött a támogatóinak, hogy imádkozik értük, egészségükért és, hogy biztonságban legyenek”

– mondta Khin Maung Zaw.

Szú Kjít több mint három évtized alatt többször is őrizetbe vették demokráciapárti aktivizmusa miatt. 1989 és 2010 között összesen csaknem 15 évet töltött házi őrizetben, és a világ egyik leghíresebb politikai foglya lett. A több évtizedes katonai uralom miatt az ország diplomáciailag elszigetelődött és gazdaságilag tönkrement, ami végül arra késztette a tábornokokat, hogy egy demokratikusabb modellt kövessenek, amely visszavezetné Mianmart a globális közösségbe.

A 2015-ben tartott választásokat, az évtizedek óta első szabad és tisztességes szavazást Szú Kji pártja elsöprő fölénnyel nyerte meg, ami tartós és széles körű népszerűségét bizonyítja. Szú Kji 2016-ban Mianmar de facto civil vezetője lett, bár a hadsereg továbbra is megtartotta a hatalom kulcsfontosságú eszközeit és a gazdaság nagy részeinek ellenőrzését a hatalmas állami tulajdonú konglomerátumokon keresztül.

Az emberi jogok és a demokrácia szószólójaként szerzett hírneve külföldön megromlott, mivel hivatali ideje alatt a katonasággal szimpatizált. Védte a kisebbségi rohingya muszlimok elleni brutális támadásaikat, amelyek miatt 2017-ben több mint 740 ezer menekült kényszerült a szomszédos Bangladesbe menekülni, és személyesen vezette Mianmar védőcsapatát az ENSZ hágai legfelsőbb bíróságán folyó népirtási perben.

Támogatói azt mondják, hogy óvatos utat járt be, megpróbálta előmozdítani a demokráciát anélkül, hogy túlságosan feldühítette volna a hadsereget. Otthon, a túlnyomórészt buddhista országban ugyanolyan népszerű maradt, mint korábban, és a tavalyi választásokon pártja még nagyobb fölénnyel nyert. Politikai elemzők szerint a puccs felébresztette a hadsereggel szembeni ellenzék új generációját, amely kevésbé támaszkodik az ő vezetésére. A Wall Street Journal azt írja, a tiltakozásokat nagyrészt fiatalok vezették, akik az elmúlt évtizedben bizonyos fokú szabadságot tapasztalhattak meg.

ads

Van egy sztorid?

Szemtanúja voltál valaminek, vagy épp van egy olyan történeted, melyet szívesen megosztanál másokkal?

Küldd el nekünk, és amennyiben érdekesnek találjuk, úgy közzétesszük azt oldalunkon.