Aranyat és platinát találtak Brüsszel csatornáiban
A két brüsszeli egyetem, a VUB és az ULB kutatóinak sikerült arany, platina és más fémek részecskéit kinyerni a város csatornáiból.
Fotó: Unsplash/Peter Olexa 
A munka az Anderlechtben működő Meurice Kutatóintézettel közösen végzett Sublimus projekt része, mely 2019 márciusában indult azzal a céllal, hogy a csatornavízben lévő arany, platina, nikkel és réz jelenlétét mérje a visszanyerés céljából.
„Egy olyan világban, ahol az elsődleges nyersanyagok egyre szűkösebbek, kulcsfontosságú a meglévő, fel nem használt hulladékok, például a szennyvíztisztító telepekről származó iszapok újrahasznosítási potenciáljának értékelése”
– magyarázta a projekt koordinátora, Dr. Natacha Brion, a VUB analitikai, környezeti és geokémiai kutatócsoportjának munkatársa.
Az olyan fémek, mint az ólom, az ón, a cink, az arany és az ezüst friss készleteinek várható élettartama körülbelül 20 év, amely után a Föld föld alatti készletek kifogynak, vagy már nem lesz gazdaságos a bányászatuk, a szennyvíz azonban alternatív forrás lehet.
A nemes- és nehézfémek különböző folyamatok során kerülnek a csatornába: ékszerek eróziója, gyógyszerekben való felhasználás vagy a gépjárművek katalizátoraiban való felhasználás révén. A fémek a csatornavíz tisztítása után visszamaradó iszapba kerülnek. Az iszapot korábban műtrágyának szánt gazdaságokba szállították, de a magas nehézfémtartalom miatt ezt a gyakorlatot Flandriában betiltották.
Ha a fémeket ki lehetne vonni az iszapból, az két problémát oldana meg egy megoldással: az iszapot újra biztonságossá, vagy legalábbis biztonságosabbá tenné, és alternatív forrást biztosítana az értékes fémek kinyerésére.
„A szennyvíztisztító telepekről származó iszap nagy mennyiségű toxikus fémkoncentrációt mutat. Eddig szinte nincs más megoldás, mint az égetés utáni ártalmatlanítás, az ezzel járó költségekkel és környezeti kockázatokkal. A fémek iszapból történő kinyerése és újrahasznosítása ezért nemcsak a fémhiány kezelésére kínál megoldást, hanem lehetővé teszi, hogy a mérgező hulladék teljes értékű nyersanyagforrássá váljon”
– mondta Dr. Brion.
A Sublimus projekt három szakaszból áll:
Először a kutatók megvizsgálják az iszapban található nemes- és nehézfémek mennyiségét. Ennek érdekében a VUB kutatói méréseket végeznek a két brüsszeli tisztítóműből származó iszapmintákban.
Ezután azt vizsgálják, hogyan lehet ezeket a fémeket környezetbarát módon kivonni az iszapból. A Meurice K+F kutatói azt vizsgálják, hogy speciális baktériumokkal ki tudják-e „mosni” a fémeket az iszapból.
Végül a VUB és az ULB tudósai azt vizsgálják, hogyan tudják a nemesfémeket ebből a fémkeverékből környezetbarát módon megtisztítani és újrahasznosítani. Erre példa a speciális, mágneses tulajdonságokkal rendelkező, aranyat megkötő nanoanyagok kifejlesztése, amelyek a megkötés után mágnessel eltávolíthatók a keverékből.
A Brussels Times azt írja, a projekt jövő év februárjáig tart, és a kutatók azt remélik, hogy végül egy év alatt 10 kilogramm aranyat és egy kilogramm platinát tudnak majd kinyerni a csatornákból. Ezek a mennyiségek mai árakon számolva arany esetében 555 900 dollárt (167 millió forint), platina esetében pedig 32 853 dollárt (9,8 millió forint) jelentenek.
