Zsugorodnak az agyak, elbutulás felé tart az emberiség
A szalagcím alapján azt hihetnénk, csupán egy 21. századi általánosításról beszélünk, a valóságban azonban más a helyzet, hiszen tudományosan bizonyították a kollektív agyzsugorodás meglétét.
Twenty20 
A Brain, Behavior and Evolution tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban J. M. Stibel, a Los Angeles-i Nemzeti Történelmi Múzeum tudósa arról írt, hogy az elmúlt 50 ezer év során ugyan fejlődést mutatott az emberek kognitív képessége, az agykapacitás azonban jócskán visszaesett.
Stibel kimutatta az úgynevezett enkefalizálódást is, ami nem más, mint az agy testtömeghez mért arányának csökkenése, ami annak tudható be, hogy a 21. században népbetegséggé váló obezitás, vagyis kóros elhízás egyre több embert érintett.
Nem csupán az általános intelligenciát, hanem a tanulási képességeket is visszavetette az agyzsugorodás, ennek ellenére a tanulmány megjegyzi, hogy „az általános intelligencia és az iskolai végzettség mérése az elmúlt évszázad nagy részében emelkedett”.
Valójában az olyan környezeti tényezők, mint az egészség, az oktatás és a technológia ellensúlyozhatták azt a tényt, hogy az agyunk zsugorodott, illetve hogy az agy térfogata nem korrelál jelentősen az intelligenciával.
Meg kell jegyezni, hogy Stibel az intelligencia-kvócienst használta az agy kapacitásának mérésére. A mérőszámnak hosszú története van, mint a marginalizált közösségek jogfosztására használt eszköznek, és széles körben kritizálták azért is, mert az intelligencia különböző típusait egyetlen, túlságosan leegyszerűsítő mérőszámba foglalja, ennek ellenére még mindig széles körben a kognitív funkciók értékelésének standard mércéjének tekintik.
