Szakértők: nagyon téves feltételezés, hogy azért van több eset, mert többet tesztelünk

Oroszi Beatrix orvos-epidemiológus és Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa az InfoRádió Aréna című műsorának vendégeként fogalmaztak úgy, hogy az elmúlt hetek esetszám-emelkedéseivel nem tartottak lépést a tesztelések Magyarországon.

Röst szerint Magyarországon jelentős problémát okoz, hogy a különböző matematikai modellek útján megpróbálják előre jelezni, hogy miképpen alakul a járvány, mivel az elmúlt hetek megnövekedett esetszámaival nem tartott lépést a tesztelések száma, így a napi adatok nem mutatnak valós képet a járvány alakulásáról. Soron kívül Gyújtogatás áldozatai lettek a Fidesz választási plakátjai

Röst megjegyzi, ha a nő a napi koronavírus-fertőzöttek aránya, azonos tesztelési szám mellett, abból ugyan arra gondolhatunk, hogy egyre több fertőzött van, viszont nem következtethető pontosan a valós fertőzöttség emelkedésére, mert nincs egyértelmű kapcsolat a két adat között. Példának felhozta, hogy ha 8 ezer tesztből 800 pozitív eset, az nem jelenti azt, hogy 10 ezer teszt esetén 1000 lesz.

Oroszi erre társulva megjegyezte, hogy a Röst által fejtegetett problémán ők is a Semmelweis Egyetem nagyon sokat gondolkodtak, és ennek kapcsán kiemeli, hogy „nagyon téves feltételezés, mely szerint azért van több pozitívumunk, mert többet tesztelünk”, ugyanis ez csak akkor lenne igaz, ha a tesztelés lenne több változatlan járványhelyzet mellett.

Azért nem mindegy, ugyanis a tesztek pozitivitási rátája ennek megfelelően csökkenne, viszont egyáltalán nem ez a helyzet. Kiemeli, a probléma azzal van, hogy ha a valóságban nő az esetszám, akkor a tesztelés limitje, felső határa meg fogja szabni azt is, hogy a meglévő összes fertőzésből mennyit fogunk tudni észlelni.

Oroszi szerint a jelenlegi tesztelési kapacitással egyszerűen nem lehet az összes koronavírus-fertőzöttet azonosítani, amelyet adatok is alátámasztanak. „Menne még följebb a járványgörbe, de nem tud, mert a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetszám képezi az alapját, aminek szűk keresztmetszete, hogy ma Magyarországon egy nap alatt mennyi tesztet tudunk elvégezni” – magyarázta.

„Tehát, nem azért nő az esetszámunk, mert a járvány nem halad előre, hanem mert a tesztelési kapacitásunk elérte a felső határát” – tette hozzá Oroszi, valamint elmondta, a járványgörbén viszont az egyértelműen látszik, hogy az érintettek kormegoszlása változott, ugyanis egyre idősebbek jönnek be a képbe, egyre csak növekszik a betegek átlagéletkora.

Oroszi figyelmeztetett, ez a tendencia, hogy emelkedik a fertőzöttek átlagéletkora, viszont sajnos azt fogja előrevetíteni, hogy a kritikus lefolyású koronavírus-fertőzéseknek az emelkedésére lehet számítani a következő napokban-hetekben, amelyet tényadatok is alátámasztanak.