Csak 1300 évente keletkezik akkora hullám mint ez, a rekorder
2020 novemberében a Csendes-óceán északi részén fedeztek fel egy hihetetlenül magasra tornyosuló hullámot, amelyhez hasonló 1300 évente csak egyszer volt megfigyelhető.
Fotó: Twenty20 Az éghajlatváltozás következtében a jövőben 1300 évnél hamarabb is találkozhatunk extrém magasságú hullámokkal a szakértők szerint, mivel a mostani 17,6 méteres, közel 4 emeletnyi magasságba emelt egy, a vízmozgásokat rögzítő bóját Brit Kolumbia partjához érkezve.
Az ehhez hasonló vízi jelenségeket korábban a tengerészfolklór részének tekintették, azonban 1995 január elsején a Draupner-hullám 26 méteres gigászi magasságával csapott le egy olajfúrótoronyra Norvégia partjainál, amely minden eddigi ismeretet átírt arról, amit a hullámokról gondoltak.
Azóta több tucatnyi hullámóriást érzékeltek, ezek között még olyan is volt, amelyek tavakban keletkeztek. Leginkább váratlan megjelenésük és hatalmas erejük teszi őket igazán veszélyessé a tengeri műveletekre és a lakosságra nézve, s bár a 2020 novemberi nem haladta meg objektív méretében a Draupner-hullám magasságát, viszont relatív mérete a környező hullámokhoz képest egészen kivételessé tette.
A Draupner-hullám mellett kialakuló hullámok átlagosan 12 méteresek voltak, viszont az Ucluelet nevet viselő tavalyelőtti hullám háromszor akkora volt, mint a körülötte lévők. Ez alapján az Ucluelet valószínűleg a valaha feljegyzett legszélsőségesebb hullám, mivel csak néhány óriáshullámot figyeltek meg közvetlenül magas tengerszint feletti állapotokban, de egyik sem volt ilyen nagyságrendű – jelentette az Infostart.
Múlt héten újabb rekorder hullámot dokumentáltak Izland nyugati részén, ahol 234 km/h-s szelet is rögzítettek, a viharban pedig 25 méternél magasabb hullámokat észleltek, egyikük pedig legalább 40 méteres volt, amely által világrekorder is lehet, bár a szakértők még dolgoznak az ezzel kapcsolatos adatok kiértékelésén.
A MarineLabs vezérigazgatója, Scott Beatty szerint a szélsőséges hullámok előrejelzésének lehetősége továbbra is nyitott kérdés, viszont az eddigi adatok segíthetnek jobban megérteni és kikalkulálni, hogy mikor, hol és hogyan alakulhatnak ki, továbbá az általuk jelentett kockázatokat is jobban át lehet látni, mint azelőtt.
