Precedens értékű lehet a vadbalesetek ügyében az Alkotmánybíróság döntése

2015. február 24-én este egy autós Galgaguta irányából Acsa irányába haladt a 2108-as műúton. A sofőr a településjelző tábla előtt észlelte, hogy előtte egy szarvascsorda szalad át bal oldalról, ezért megállt a gépjárművel. Egy szarvas azonban nekiszaladt az álló gépjármű oldalának, és abban egy gépjárműszakértő szerint 302.889 forint kárt okozott.

Az autós a kárát a vadásztársasággal akarta megfizettetni, ám ezt két bírói fórum is elutasította. Az ügy végére az Alkotmánybíróság tett pontot, megsemmisítve a korábbi ítéleteket – számolt be az Infostart a Napi.hu-ra hivatkozva. Soron kívül Dobrev Klára feltette a kérdést: Magyar Péter fél tőle?

Az autós szerencséje az volt, hogy éppen abban az időszakban érte a kár, amikor a vadak okozta baleseteket nem „a veszélyes üzemek összeütközése” nevű szabály alapján kellett megítélni. A lap szerint az ügy precedens értékű lehet.

A baleset után a sofőr haladéktalanul értesítette a rendőrsége, és mivel utasa is volt, tanúval is rendelkezett. Az intézkedő egyenruhások a helyszínen megállapították, hogy a baleset helyszíne nem esett a 2108-as műúton kihelyezett két vadveszélyt jelző tábla hatálya alá.

A vadásztársaság a kárigényt arra hivatkozva utasította el, hogy az érintett útszakaszon a vadveszélyt jelző tábla végig ki volt helyezve, és a baleset időpontjában a társaság nem folytatott vadászati tevékenységet. Mivel az állatok mozgására érdemi ráhatásuk nincs, az ügy nem felróható a társaság számára.

Az Alkotmánybíróság határozata szerint azonban a “2014. március 15. napja előtt és 2015. május 5. napjától kezdődően a jogszabályi rendelkezések végeredményben azonos módon rendezték a vad által okozott kár megtérítésének kérdését: ha a károkozás egyik félnek sem volt felróható, az érintettek a kárukat maguk viselték. A köztes időszakban, így 2015. február 24. napján azonban a hatályos jogi szabályozás a fentiektől eltérően rendelkezett, és a vadászatra jogosultra telepítette a kárt.”