Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának
Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.
Fontosabb történések
Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának
TovábbKifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba
TovábbOroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett
TovábbUkrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”
TovábbZelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben
Tovább
Az ukrán fegyveres erők vezérkarának beszámolója alapján mindez a zaporizzsjai területen található Bergyanszk városában történt.
Ukrajna szerint a háború megmutatta Vlagyimir Putyin elnök csapatainak gyengeségeit, amelyek hosszú ideje jelentős veszteségekkel néznek szembe, s ennek következtében Oroszország arra kényszerült, hogy rövid időn belül három kórházat építsen fel.
Kijev kedden közölte, hogy 112 470 orosz katona esett el a harcokban, s ebből több mint 700 főt 24 óra alatt öltek meg, ám a Newsweek nem tudta függetlenül ellenőrizni ezeket az adatokat, míg más becslések ennél alacsonyabb számra következtettek.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara pedig kijelentette, hogy az ellenség továbbra is nagy veszteségeket szenved, amelynek következtében a zaporizzsjai területen található Bergyanszk városában lévő kórházak zsúfolásig megteltek.
A közlemény alapján a kialakult helyzet arra késztette az orosz csapatokat, hogy egy hét alatt 3 katonai kórházat állítsanak fel, hiszen a környéken egyetlen egészségügyi intézményben sem tudták volna kezelni a sebesülteket.
Ezzel szemben nem sokkal a háború kirobbanása után egy orosz újság arról számolt be, miszerint olyan sok sérült katona került kórházba, hogy emiatt civileket már nem is voltak hajlandók fogadni. Szeptemberben pedig Kijev azt állította, hogy Moszkva sebesülteket küldött a kórházakból a frontra, mivel ezzel igyekezett csökkenteni a veszteségeit.
Az erre vonatkozó kockázatokat egy tárgyalás során vitatták meg az illetékesek, hozzátéve, hogy az ország saját készleteiből, korlátozott számban szállítanák le őket.
A hírek szerint Andrzej Duda lengyel elnök nemrégiben találkozott a miniszterelnökkel és néhány miniszterével, hogy megvitassák az ukrajnai háború körüli biztonsági kérdéseket.
Az egyik napirendi pont az volt, hogy Lengyelország átadhat-e a készleteiből korlátozott számban német gyártmányú Leopard 2 harckocsikat, ám Varsó korábban azt is elismerte, hogy ehhez Berlin jóváhagyása nélkülözhetetlen – írta a Sky News.
Ukrajna korábban többször is arra kérte a szövetségeseit, hogy olyan nehezebb harcjárműveket küldjenek, mint például az Abrams vagy a német gyártmányú Leopard harckocsik, ám ez eddig nem teljesült.
Erre vonatkozóan Pawel Szrot, a varsói elnöki hivatal vezetője elmondta, hogy a katonai eszközöket csak „széles körű megállapodás, és a többi, ilyen típusú harckocsikkal rendelkező ország kötelezettségvállalása alapján” adnák át.
Véleménye szerint az ilyen döntések meghozatala előtt figyelembe kell venni Lengyelország biztonságát is, vagyis semmiképp sem szabad elhamarkodott döntéseket hozni.
Karácsony Gergely úgy döntött, elfogadja Kijev meghívását, és már ott van a fővárosban, hogy közösen tartsanak sajtótájékoztatót.
Karácsony Gergely nemrég Kijevbe utazott, hogy személyesen találkozzon a kollégával, Vitalij Klicsko-val. Karácsony elárulta, Klicsko meghívására érkezett meg a háború sújtotta Ukrajnába, és hamarosan mindenről beszámol.
„Vitalij Klicsko polgármester meghívására Kijivbe jöttem. Pár perc és kezdődik a nemzetközi sajtótájékoztató. Hamarosan mindenről beszámolok.” – írta a posztjában Karácsony, majd tisztázta, miért nem Kijevet írt.
„Ezért van a posztban Kijiv, nem Kijev: azt kérik az ukránok, hogy a városaik említésekor az ukrán és ne az orosz átírást használjuk.” – folytatta a hozzászólásában a főpolgármester, aki személyesen találkozhatott az ukrán kollégájával.
A Kreml ismételten közleményt adott ki arra vonatkozóan, hogy Vlagyimir Putyin nyitott lenne a tárgyalásokra Ukrajna kérdésében, de a Nyugat miatt egyszerűen nem tudják ezt.
Oroszország már a háború kezdete óta azt a kommunikációt folytatja, hogy ők már rég lezárták volna béke útján ezt az egész háborút, de Ukrajna és a Nyugat nem hagyja nekik. Ez azonban finoman szólva is árnyalt.
Oroszország ugyanis csak abban az esetben hajlandó békét kötni Ukrajnával, ha Kijev elismeri az általuk törvénytelenül megszállt területek Moszkvához tartozását, amelyet nem meglepő módon nem fognak elismerni.
Ez vonatkozik a Krím-félszigetre, Donyeck és Luhanszk megyékre, valamint a háború óta megszállt Zaporizzsja és Herszon megyei területekre. Moszkva látványosan nem enged abból, hogy ez a béke feltétele, valamint az, hogy Ukrajna sosem lehet a NATO tagja.
A szokásos forgatókönyv
A Sky News beszámolója szerint a Kreml ismételten előadta, hogy Vlagyimir Putyin nyitott lenne arra, hogy tárgyaljon az Ukrajnában zajló válságról és a céljait inkább diplomáciai, valamint politikai úton akarják megoldani.
A Kreml viszont azt is hangsúlyozta, az eddig jól ismert forgatókönyveknek megfelelően, hogy Ukrajna és a Nyugat egyszerűen megakadályozza azt, hogy ők békés úton megoldják a helyzetet (feltehetően ezért kell az ártatlan civilek halálával járó bombázások folytatni).
A Kreml a közleményében ezen felül feltüntette, hogy jól haladnak a „különleges katonai hadművelettel” és jelenleg pozitív momentumuk a kelet-ukrajnai sóbányász város, Szoledár környékén.
Vlagyimir Putyin már decemberben maga is kijelentette, hogy megállapodással kell lezárni a háborút, Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő pedig hangsúlyozta, hogy csakis tartós és igazságos békével lehet megoldást hozni.
A tisztviselő szerint a Biden-kormányzat valódi célja az, hogy „az ukránok keze által a lehető legnagyobb kárt okozzák Oroszországnak a harctéren”.
Anatolij Antonov, Oroszország washingtoni nagykövete szerint az Egyesült Államok tervei, hogy ukrán katonákat képezzenek ki a Patriot rendszerek használatára, újabb bizonyítékként szolgálnak arra, hogy Washington is részt vesz a háborúban.
A Pentagon tegnap este erősítette meg, hogy mintegy 100 ukrán katonát szállítanak el a harctérről, majd az oklahomai Fort Sill bázisra viszik őket, hogy megkezdhessék a rakétarendszerrel kapcsolatos kiképzést.
A Patriot az egyik legfejlettebb föld-levegő rakétarendszer, s többek között repülőgépeket, drónokat, cirkálórakétákat és rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat is képes célba venni – derül ki a Sky News beszámolójából.
Ám Anatolij Antonov a nagykövetsége által közzétett nyilatkozatban bírálta az amerikai védelmi minisztérium döntését, mondván, ez csak egy újabb megerősítése annak, hogy Washington de facto részt vesz az ukrajnai konfliktusban, méghozzá a „kijevi náci bűnözők oldalán”.
Véleménye szerint a Biden-kormányzatnak megvannak a maga indítékai, s a kiképzésnek az a valódi célja, hogy „az ukránok keze által a lehető legnagyobb kárt okozzák Oroszországnak a harctéren”.