Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Mint arról korábban beszámoltunk, Karácsony Gergely a háború sújtotta Kijevbe utazott, amit már számos támadás ért az elmúlt közel egy évben. Többen meghaltak a fővárosban a rakétatámadásokban, és senki sem érezheti magát 100%-os biztonságban, hiszen egész Ukrajna területén lehetnek harcok.

„A dolgozószobám falán bekeretezve egy gyerekrajz függ, amit egy ukrán kisfiútól kaptam Budapesten. A rajz a budapesti nevezetességeket ábrázolja. Eltettem ezt a rajzot, de elsősorban azért, hogy mihamarabb visszaadhassam.” – írta a posztjában Karácsony.

„Hogy amikor az a kisfiú hazatér, legyen számára egy emlék, emlék egy meghaladott szörnyű időszakról, ami nem jöhet vissza többé, és egy városról, ami befogadta őt, Budapestről.” – tette hozzá a bejegyzésében a Kijevben járt főpolgármester.

Karácsony felidézte a sötét múltat, miszerint a magyarok pontosan tudják, hogy mit jelent a megszálló hadsereggel szemben állni. „Ukrajnában, de legfőképp Ukrajna mellett állni számomra nem mérlegelés kérdése, hanem meggyőződés és kötelesség. Mi magyarok pontosan tudjuk, mit jelent, ha egy megszálló hadsereg fegyverrel próbálja letörni egy nemzet szabadságvágyát.”

Azt mondja, világossá tette, hogy Magyarország nem egyenlő a magyar kormánnyal. „Éppen ezért világossá tettem ukrán barátaink számára, hogy Magyarország nem egyenlő a magyar kormánnyal. Egyetlen népet sem lehet hibáztatni olyan döntésekért, amiket a nevükben a vezetőik hoznak.

„Sok millió magyar, köztük rengeteg budapesti polgár üzenetét hoztam az ukrán fővárosba: tartsatok ki. Mert ez a harc nem csak Ukrajna és Oroszország harca. Ez a harc a jó és a gonosz harca. És csak a jók győzhetnek. Ez a béke feltétele, ez az érdeke Ukrajnának, az Ukrajnában élő magyaroknak, Magyarországnak, Európának és az egész világnak. Budapest a béke mellett, Budapest Ukrajna mellett áll, és ebből nem enged.”

Oroszország ukrajnai inváziója közel 11 hónappal ezelőtt vette kezdetét, ám azóta több dolog is változott, s a jelentések szerint az orosz tüzérség egyes helyeken 75%-kal kevesebb lövést adott le, ami egy drámai mértékű csökkenésként értelmezhető.

Egyes amerikai és ukrán tisztviselők egyelőre nem tudtak egységes magyarázatot adni a lehetséges okokra, ám úgy vélik, Moszkva talán az alacsony készletei miatt változtatott a taktikáján, de az is előfordulhat, hogy az ukrán sikerek miatt értékelték át a helyzetet.

Abban viszont egyetértettek, hogy ez a látványos visszaesés újabb bizonyítékként szolgál arra, hogy Oroszország pozíciója egyre gyengül a harctéren, vagyis Vlagyimir Putyin nincs könnyű helyzetben – írta a CNN.

Mindezt nem sokkal azután állapították meg, hogy kiderült, Ukrajna egyre nagyobb katonai támogatásban részesül a szövetségeseitől, ugyanis az Egyesült Államok múlt héten bejelentette, hogy Bradley páncélozott járművet szállít le Kijevnek.

Emellett Németország Marder gyalogsági harcjárművek eljuttatását tervezi, miközben fontolgatja, hogy Challenger 2 harckocsikat is küld, míg Lengyelország a Leopard 2 tankokra vonatkozóan mérlegel, Svédország pedig Archer önjáró lövegeket ad át.

Míg a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin kitart amellett, hogy bevették a várost, addig az ukrán fél éppen ennek az ellenkezőjét állítja. Az viszont biztosnak tűnik, hogy Szoledarban súlyos a helyzet.

Az ukrán hadsereg cáfolta, hogy az orosz erők átvették volna az ellenőrzést a városban. Mindeközben a térségben zajló harcok intenzitását már a második világháború csatáihoz hasonlítják.

Szerhij Cserevatyi, a keleti katonai parancsnokság szóvivője az ukrán televíziónak azt mondta, hogy a Szoledárért folytatott csata rendkívül fontos, az ukrán erők pedig megakadályozták, hogy az oroszok áttörjék a frontvonalat.

A szóvivő hozzátette, hogy a katonai parancsnokság a helyzet stabilizálásán dolgozik, azonban Szoledarban továbbra is „bonyolult a helyzet” – számolt be róla a Sky News.

Korábban az orosz Wagner-zsoldoscsoport azt állította, hogy átvette az ellenőrzést a keleti város felett. Helyi információk szerint a harcok leginkább a város központjában zajlanak.

Szurovikint, akit becenevén csak „armageddon tábornoknak” hívnak, mindössze három hónap után már el is távolították az orosz-ukrán háború főparancsnoki tisztségéből – írja a Sky News.

Helyére Valerij Geraszimov vezérkari főnök, az orosz hadsereg vezetője került. A változást Szergej Sojgu védelmi miniszter jelentette be, aki úgy vélekedett, hogy ezzel emelik a „különleges hadművelet vezetési szintjét.”

Valójában azonban Szurovikin leváltása mögött az állhat, hogy nem tudta megtartani Herszon városát. A háború egyik fordulópontjaként is emlegetett esemény során az oroszok kivonultak a korábban elfoglalt településről.

Szurovikin ugyanakkor teljesen nem vonul háttérbe, Geraszimov egyik helyetteseként tevékenykedik tovább. Sojgu rajta kívül további két másik helyettest is kinevezett.

Oleg Szaljukov tábornok a szárazföldi erők főparancsnokaként, Alekszej Kim pedig vezérkari főnökként, közvetlen helyettesként dolgozik Geraszimov keze alá.

A Guardian jelentése szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden bejelentette, hogy az EU új szankciókat tervez bevezetni Fehéroroszországgal szemben, ezzel tovább növelve a nyomást Moszkvára, hogy végre véget vessen a háborúnak Ukrajnában.

Von der Leyen a NATO és az Európai Tanács vezetőivel, Jens Stoltenberggel és Charles Michellel tartott közös sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott:

A fehérorosz védelmi televíziós csatorna vasárnap arról jelentett, hogy Oroszország és Fehéroroszország kiterjesztette közös katonai gyakorlatát Fehéroroszországban. Mindez egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hiszen Moszkva valószínűleg nyomást gyakorol legközelebbi szövetségesére, hogy csatlakozzon háborújához.

Eme aggodalmakat pedig csak tovább táplálja, hogy pénteken Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök személyesen látogatott el egy katonai bázisra, ahol jelenleg orosz csapatok állomásoznak, s találkozott a katonákkal is, hogy „megvitassák a közös hadgyakorlatokat”. December végén pedig Putyin tett egy ritka látogatást Minszkben, ami felvetette annak a lehetőségét, hogy katonai segítségért folyamodik a háborúban.