Dollár
429,75 Ft
Euró
421,24 Ft
Font
477,30 Ft
Bitcoin
19,361 $

Vlagyimir Putyin aláírta, jóváhagyta

Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.

Fontosabb történések

Vlagyimir Putyin aláírta, jóváhagyta

Tovább

Oroszország továbbra is előszeretettel veti be az iráni „kamikaze” drónokat

Tovább

Kiderült, hová kerülnek a most behívott orosz katonák

Tovább

Marija Zaharova: „mindenki egyetért abban, hogy az USA túl messzire ment”

Tovább

Hatalmas összeget utal át az USA Lengyelországnak védelemfejlesztésre

Tovább
2022.09.28 - 22:48
Ukrajna: az ukrán hadifoglyok gyakran betonon aludtak, matracot és takarót sem kaptak

Időközben kiderült, hogy Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij és Törökország első embere, Recep Tayyip Erdogan miről tárgyaltak telefonon a háború kapcsán.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán újabb telefonbeszélgetést folytatott Recep Tayyip Erdogan török államfővel, amelynek során elsősorban az oroszokkal a közelmúltban véghez vitt fogolycseréről, a zaporizzsjai atomerőmű körüli helyzetről és a megszállt ukrajnai területeken Moszkva által megrendezett népszavazásokról folytattak eszmecserét – közölte az ukrán elnöki iroda.

A közlemény szerint – amelyet az UNIAN hírügynökség idézett – Zelenszkij nagyra értékelte Erdogan szerepét a közelmúltbeli hadifogolycsere megszervezésében és abban, hogy az ukrán nemzeti gárdához tartozó Azov ezred öt parancsnokának menedéket biztosítottak Törökországban. A török elnök közölte, hogy mindenfajta kényelmet megteremtenek a szabadon bocsátottak, valamint a hozzátartozóik számára, akik meglátogatják őket Törökországban.

Az ukrán elnök egyúttal megköszönte Törökország elvi álláspontját, hogy nem ismeri el legitimnek a megszállt ukrán területeken az Oroszországhoz való csatlakozásáról tartott népszavazásokat. Ismét felszólította a világközösséget, hogy a legszigorúbb választ adják Oroszországnak erre a lépésére.

Zelenszkij megemlítette, hogy Törökországnak kiemelt szerepe volt a “gabonakezdeményezés” munkájának megszervezésében is, amelynek eredményeként mostanáig 235 hajó 5,4 millió tonna mezőgazdasági termékkel indult el Ukrajna kikötőiből Ázsia, Európa és Afrika országai felé. A felek reményüket fejezték ki a “gabonafolyosók” további akadálytalan működésében. Emellett Erdogan kifejezte készségét, hogy segítse a nukleáris fenyegetés megelőzésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket a zaporizzsjai atomerőműben kialakult helyzettel összefüggésben – tájékoztatott az ukrán elnöki iroda.

Az ukrán vezérkar szerda esti helyzetjelentésében azt írta, hogy a nap folyamán az ukrán csapatok 11 ellenséges támadást vertek vissza javarészt Donyeck megyében, és eltalálták az orosz megszállók egyik parancsnoki állását.

“A szárazföldi csapatok műveleteinek támogatására a hadsereg gépei a nap folyamán két orosz megerősített állásra is csapást mértek. A rakétacsapatok és a tüzérség eltalált egy parancsnoki állást, négy ellenséges élőerő- és felszereléskoncentrációs területet és egy közvetítő állomást” – számolt be a vezérkar. Hozzáfűzte, hogy az orosz erők továbbra is a donyecki régió teljes megszállását és az ideiglenesen megszállt területek megtartását célzó feladatokat teljesítenek. A nap folyamán az orosz erők két rakéta- és három légicsapást indítottak, több mint hat támadást pedig rakéta-sorozatvetőkkel hajtottak végre. Több településre mértek az oroszok csapásokat, köztük a déli Mikolajiv megyeszékhelyre és több Donyeck megyei városra.

Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyei, orosz megszállás alá került Melitopol polgármestere helybeliek beszámolóira hivatkozva azt írta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy nyolc nagy erejű robbanás történt a várostól délre. Hozzátette, hogy az információkat még pontosítják.

Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az oroszok fizikailag bántalmazták az elfogott ukrán védőket, és még az alapvető feltételeket sem biztosították számukra. Elmondta, hogy a helyek, ahol raboskodtak, nem voltak alkalmasak ennyi ember fogva tartására. Kifogásolta, hogy az orosz hatóságok jogilag nem ismerték el az elfogott ukrán katonákat hadifoglyoknak. Szavai szerint az ukrán foglyokat rendszeresen verték gumi- vagy fabotokkal.

“Ezeken a helyeken nagyon kevés ételt és vizet biztosítottak a foglyoknak. Nem kaptak a személyes higiéniához szükséges dolgokat, nem volt WC-papír, nem adtak nekik szappant, fogkefét és fogkrémet. Gyakran a betonon aludtak, nem adtak nekik matracot és takarót sem” – fejtette ki. Az ombudsman közölte, hogy most minden kiszabadított foglyot egészségügyi intézményben kezelnek, a rehabilitációjuk után dől el, hogy folytathatják-e a katonai szolgálatot vagy sem. Szeptember 22-én hozták nyilvánosságra, hogy Ukrajna fogolycserével kiszabadította az orosz fogságból az ukrán fegyveres erők 215 katonáját, köztük tíz külföldit – idézte fel Ukrajinszka Pravda hírportál.

(MTI)

Tovább
2022.09.28 - 20:53
Zelenszkij ultimátumot adott: csak akkor lehet vége a háborúnak, ha minden területet visszaszereznek

A brit védelmi minisztérium szerint Oroszország vélhetően azért erősítette meg jelenlétét a luhanszki régióban, mert az ukrán csapatok már oda tartanak.

Ukrajnának vissza kell szereznie minden megszállt területét, és csakis ezután lehet a háború végéről beszélni – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán az amerikai Harvard Egyetem diákjaival és tanáraival videóösszeköttetés útján folytatott beszélgetésében, amely szerdán jelent meg hivatalos honlapján.

Szavai szerint ha ugyanis Ukrajna úgy kötne békét, hogy valamely területének hovatartozása nem tisztázott, vagy továbbra is orosz kézen marad, egy ilyen kompromisszum azzal járna, hogy Oroszország bármikor ismét megkísérelheti Ukrajna megszállását.

Az ukrán déli műveleti parancsokság szerdán arról számolt be, hogy 58 orosz katonát, egy harckocsit és 77 egyéb katonai járművet semmisítettek meg az elmúlt nap alatt a déli régiókban. Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az orosz csapatok sehol sem haladnak előre a térségben, és nem képesek támadó műveleteket végrehajtani.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy előző nap Oroszország mintegy négyszáz katonát, egy repülőgépet és 12 drónt veszített, valamint az ukrán erők megsemmisítettek a levegőben egy robotrepülőgépet. A jelentésben kiemelték, hogy a legsúlyosabb veszteségeket az orosz erők Kramatorszknál és Donyeck irányában szenvedték el.

A vezérkar adatai szerint eddig már több mint 58 ezer orosz katona halt meg Ukrajnában. Az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 262 orosz repülőgépet, 2312 harckocsit és 1381 tüzérségi rendszert. A vezérkar közleményében kitért arra, hogy tudomásuk szerint Oroszország kiképzés nélküli, illetve elítélt hadkötelesekkel tölti fel Ukrajnában harcoló állományát.

A brit hírszerzés legutóbbi jelentésében – amelyet az Ukrajinszka Pravda szemlézett – azt írta, hogy az ukrán csapatok fokozták offenzívájukat az ország északkeleti részén, Oroszország pedig a Bahmut elleni sikertelen előrenyomulási kísérletekkel egy időben megerősítette a luhanszki régióban az általa megszállt terület védelmét.

“Az elmúlt napokban Ukrajna fokozta támadó műveleteit az ország északkeleti részén. Az egységek lassan haladnak előre legalább két irányban keletre az Oszkil és a Sziverszkij Donec folyók vonalától, ahol megszilárdították pozícióikat a hónap elején indított offenzíva óta” – írta a brit hírszerzés.

A brit védelmi minisztérium megjegyzi, hogy Oroszország valószínűleg amiatt erősített meg katonai jelenlétét a luhanszki régióban, mert az ukrán offenzíva a megye egy részét is fenyegeti éppen az Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló “népszavazás” idejében.

A brit hírszerzés kiemelte, hogy heves harcok folynak Herszon megyében is, ahol a Dnyeper (Dnyipro) folyó jobb partján álló orosz erők továbbra is sebezhetőek. “Emellett Oroszország folytatja sikertelen előrenyomulási kísérleteit a Donyec-medencében található Bahmut térségében, annak ellenére, hogy erős nyomás nehezedik az északi és déli szárnyára” – írta a hírszerzés, hozzátéve, hogy ennek valószínűleg politikai okai vannak.

Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy az orosz erők szerda reggel három rakétát lőttek ki Huljajpolje város központjára. Az áldozatok számát még ellenőrzik – tette hozzá. Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó pedig arról adott hírt, hogy szerdán az oroszok egy iskolára mértek csapást Mikolajivka faluban. Az épületben 12 civil lakos – köztük két gyermek és egy fogyatékkal élő felnőtt – keresett menedéket az ágyúzások elől. Kirilenko arról is beszámolt, hogy az elmúlt napban öt helyi lakos vesztette életét.

Az ukrán hatóságok azonosítottak öt orosz katonát, akik még februárban civil autókra nyitottak tüzet a Kijev megyei Hosztomelben. A lövöldözésükben meghalt egy orosz állampolgár is, megsebesült egy német állampolgár és a bucsai járási rendőrség alkalmazottai is. Az áldozatok pontos számát nem hozták nyilvánosságra. Az öt orosz katonát távollétében gyanúsították meg a háborús törvények és szokások megsértésével és előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkossággal.

Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyei orosz megszállás alá került Melitopol város polgármestere a Telegramon szerdán azt írta, hogy a régió megszállt területeinek lakosai közül mindössze 0,5 százalék vett részt az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló, Moszkva által szervezett népszavazáson.

“Köszönet Melitopol lakosságának az ellenséggel szembeni legyőzhetetlen ellenállásért. Egyetlen civilizált állam sem ismeri el egy hamis szavazás eredményét” – írta a városvezető. Biztosított egyúttal afelől, hogy az ukrán kormány kifizeti a nyugdíjat a megszállt ukrajnai területek lakóinak, a fizetést az állami alkalmazottaknak, és minden szociális garanciát biztosít.

Az ukrán infrastrukturális minisztérium a Telegramon arról tájékoztatott, hogy szerdán újabb négy hajó hagyta el az ukrán kikötőket afrikai, ázsiai és európai országokba irányuló 115 ezer tonna mezőgazdasági termékkel. A tárca közölte, hogy az elmúlt alig két hónap alatt 235 hajó hagyta el az ukrán kikötőket 5,4 millió tonna mezőgazdasági termékkel.

MTI

Tovább
2022.09.28 - 10:11
Rengetegen akarnak Oroszországhoz csatlakozni Ukrajnában

Az előzetes részeredmények arra engednek következtetni, hogy csaknem teljes támogatottságról van szó az orosz ellenőrzés alá vont területeken, ahol népszavazást tartottak.

Az Oroszországhoz való csatlakozás csaknem teljes támogatottságát mutatták azok az előzetes részeredmények, amelyeket a Moszkva-barát hatóságok kedd este adtak ki az orosz ellenőrzés alá került négy ukrajnai régióban megtartott “népszavazásról”.

 A régiók azon lakosainak, akik jelenleg Oroszországban élnek, mintegy 97-98 százaléka voksolt a csatlakozás mellett, közölték az orosz hírügynökségek a szavazatok 100 százalékának összesítése alapján. A szakadár Donyecki Népköztársaság “állampolgárainak” a 98,69, a Luhanszki Népköztársaságének a 97,93, Herszon megyéének a 96,75 százaléka, Zaporizzsja megye orosz megszállás alá került része lakónak pedig a 97,81 százaléka szavazott a leendő orosz annektálásra az oroszországi szavazókörzetekben.

Az ukrajnai régiókban az előzetes végeredményt a TASZSZ hírügynökség szerint várhatóan szerda reggelre összesítik, a hivatalos eredményeket pedig öt napon belül fogják nyilvánosságra hozni. A szavazatszámlálás a Donyecki Népköztársaságban közép-európai idő szerint 19 órai, a többi három régióban 15 órai urnazárás után kezdődött el.

Kedd este a Donyecki Népköztársaságban a szavazatok 31,74 százalékos feldolgozottsága mellett 93,95, a Luhanszki Népköztársaságban pedig 82,8 százalékos feldolgozottság mellett 98,53 százalék volt az Oroszországhoz csatlakozás támogatottsága. Zaporizzsja megyében ez az arány 90 százalékos feldolgozottság mellett 92,74, Herszon megyében pedig 76 százaléknyi számlálást követően 86 százalékos volt.

Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke bejelentette, hogy a kamara jövő keddre tűzi napirendre az ukrajnai régiók csatlakozásának kérdését. A donyecki régió hatóságai közölték, hogy a referendumon 28 ország több mint 130 megfigyelője vett részt.

Az ENSZ értésre adta, hogy nem tervezi hitelesítő misszió küldését a Donyec-medencébe. Vezető nyugati hatalmak közölték, hogy csakúgy, mint 2014-ben a Krím esetében, a népszavazást illegitimnek, az eredményét pedig érvénytelennek tekintik. A négy ukrajnai régióban négynapi mozgóurnás szavazás után, amelynek szükségességét a szervezők a biztonsági helyzettel indokolták, kedden a szavazóhelyiségekben adhatták le voksaikat a jogosultak.

(MTI)

Tovább
2022.09.27 - 21:45
Ukrajna: a “népszavazások” szervezésében részt vett ukránok börtönbüntetésre számíthatnak

Az ukrán hatóságok kedden bejelentették, hogy a hivatalos szervek börtöntüntetéssel is sújthatják azokat az ukrán állampolgárokat, akik önszántukból vettek részt a jelenleg orosz megszállás alatt álló ukrán területeken tartott “népszavazásokon”, ám azokat, akiket az oroszok kényszerítettek, nem fogják megbüntetni.

A Guardian beszámolója szerint az ukrán hatóságok kedden bejelentették, hogy a jelenleg orosz megszállás alatt álló területeken kedden befejeződött “népszavazások” megszervezésében részt vett ukrán állampolgárok akár öt év börtönbüntetésre is számíthatnak.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója Blick svájci lapnak adott interjújában elárulta, az ukrán hatóságoknak vannak listáik azokról a személyekről, akik valamilyen módon részt vettek a “népszavazáson”, hozzátéve, hogy a szavazásra kényszerített ukrán állampolgárokat nem fogják megbüntetni.

Az orosz állami média pedig a várakozásoknak megfelelően kedden arról számolt be, hogy a megszállt ukrán területeken az emberek “elsöprő többséggel” szavaztak az Oroszországhoz való csatlakozásra – olyan nyilvánvalóan hihetetlen adatokat közölve, melyeket még Kim Dzsongun Észak-Koreája is megirigyelne –, közlésük szerint ugyanis az állítólagos exit pollok 92 százalék körül mozognak.

Egyelőre nem tudni biztosat, ám várhatóan az orosz elnök is beszédet mond, ami akár már pénteken megtörténhet: az orosz állami média közlése szerint ugyanis Vlagyimir Putyin a parlament mindkét házában beszédet fog mondani, így valószínűsíthető, hogy akkor fogja bejelenteni a megszállt ukrán területek annektálását is.

Több nyugati ország, köztük az Egyesült Királyság is közölte, hogy soha nem fogják elismerni a “népszavazások” eredményeit, a brit kormány pedig nem tétlenkedett és közleménye után közvetlenül azt is bejelentette, hogy további szankciókat vezet be ezúttal 33 olyan személy ellen, akik részt vettek a “népszavazások” megszervezésében.

Noha a “népszavazások” hihetetlen eredményeinek kihirdetését követően Putyin állította, hogy készen áll a béketárgyalásra Ukrajnával, Volodimir Zelenszkij érthető módon jelezte, hogy amennyiben Oroszország valóban annektálja az érintett ukrán területeket, úgy ellehetetlenül a diplomáciai úton történő béketárgyalások lehetősége is.

A “népszavazások” menete és a megfélemlítés

Több jelentés is érkezett arról, hogy az oroszok megfélemlítették a szavazókat: a megszállt Herszonban működő köztéri kamerák is azt mutatták, hogy a megszálló hatóságok biztosai fegyveres orosz katonák kíséretében jártak házról házra. A rendkívül alacsony részvételi arány miatt pedig a helyi lakosokat arra kényszerítették, hogy az evakuált lakosok nevében is szavazzanak.

Makszim Erisztavi ukrán újságíró egy tweetben számolt be arról, hogy dél-ukrajnai családját az oroszok fegyverrel kényszerítették szavazásra. Elmondása szerint házról házra jártak, és ott, a fegyveres orosz katonák szeme láttára, nyíltan kellett bepipálniuk, hogy az Oroszországhoz való csatlakozást támogatják – vagy ahogy ő fogalmazott, az öngyilkos hajlamúak akár azt is bejelölhették, hogy maradnának Ukrajnával.

A TASS orosz állami hírügynökség közlése szerint “biztonsági okokból” volt szükség arra, hogy a biztosok házról házra járjanak, természetesen orosz fegyveres katonák kíséretében. A szintén orosz Vedomosztyi pedig arról számolt be, hogy a megszállt ukrán területeket az Oroszország által 2014-ben elfoglalt, törvénytelenül és erőszakkal annektált Krímmel együtt egy úgynevezett “Krími Szövetségi Körzetbe” fogják összevonni, mely területek természetesen Oroszország fennhatósága alá tartoznak majd.

Tovább
2022.09.27 - 19:58
Putyin: Oroszország jó úton halad afelé, hogy idén rekordmennyiségű gabonát takarítson be

Az orosz elnök kedden kijelentette, Oroszország jó úton halad afelé, hogy idén rekordmennyiségű, mintegy 150 millió tonna gabonát takarítson be, noha egy másik meglepő kijelentést is tett, épp a mezőgazdaság kapcsán.

A Reuters beszámolója szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, egy tisztviselőkkel tartott találkozón jelentette ki, hogy a részleges mozgósítás keretében behívott katonák között jelentős számú orosz gazda is van.

Ez annyira nem meglepő, hiszen Oroszország egyike a világ legnagyobb gabonaexportőreinek, ám az ősz az egyik legtevékenyebb időszak a gazdák számára, amikor elvetik a búzát a következő évi terméshez, továbbá betakarítják a szóját és a napraforgómagot.

Putyin a helyi televízióban is közvetített találkozón úgy fogalmazott, szeretne a regionális vezetőkhöz és a mezőgazdasági vállalkozások vezetőihez is szólni a részleges mozgósítás kapcsán, mivel ez őket is érinti: közlése szerint a mozgósítás keretében a mezőgazdasági dolgozókat és gazdákat is behívják, ennek kapcsán pedig kijelentette, “az ő családjaikat is támogatni kell”, majd felszólított, hogy “e kérdésre önök is fordítsanak különös figyelmet”.

Miután a múlt hét folyamán Putyin bejelentette a részleges mozgósítást, hirtelen megváltozott a hangulat a lakosság körében, s bár sokan voltak és vannak, akik hazafias hangulatban maradva szívesen bevonulnak, több tüntetés is szerveződött a mozgósítás ellen, továbbá kilométeres kocsisorok alakultak ki a határon; de egy incidens is történt, melyben egy férfi tüzet nyitott egy toborzó iroda vezetőjére, amiért legjobb barátja is megkapta a behívót.

A részleges mozgósítás keretében a hivatalos közlés szerint 300 ezer tartalékost is behívhatnak, akiket Ukrajnába küldenek harcolni. Putyin a találkozón azt is kijelentette, hogy Oroszország jó úton halad afelé, hogy 2022-ben rekordmennyiségű, akár 150 millió tonna gabonát takarítsanak be, ebből pedig becsléseik szerint mintegy 100 millió tonna búzát.

Tovább