Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának
Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.
Fontosabb történések
Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának
TovábbKifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba
TovábbOroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett
TovábbUkrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”
TovábbZelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben
Tovább
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) legfrissebb jelentésében arról számolt be, hogy a háború kezdete óta több mint 600 orosz ügynököt lepleztek le.
A Sky News jelentése szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) a Telegram-csatornáján közzétett legújabb frissítésében osztotta meg, hogy a háború kezdete óta több mint 600 orosz ügynököt lepleztek le.
Hozzátették, hogy közülük több mint 340 ember ügyét vitték bíróságra, kiemelve, hogy az „elkövetők hírszerzési és felforgató tevékenységet folytattak Ukrajna ellen”.
Közlésük szerint „egyes ellenséges ügynökök” arra készültek, hogy „likvidálják” a védelmi miniszter és a hírszerzés főigazgatóságának vezetőjét, valamint egy prominens ukrán aktivistát.
A jelentés szerint leleplezték továbbá a dél-ukrajnai Mikolajiv városának egy korábbi vezetőjét is, aki „önként felajánlotta segítségét az ellenségnek”, amikor „az Orosz Föderáció katonai foglyairól szóló információkat adott át az orosz különleges szolgálatoknak”.
Őrizetbe vettek egy orosz állampolgárt is, aki tavaly januárban érkezett Ukrajnába, s akiről kiderült, hogy egy „kiterjedt ügynökhálózat létrehozásával bízták meg”, hogy aztán „a nyugati régiókból szerezzen információkat” és „szabotázsakciókat hajtson végre”.
Végezetül arról számoltak be, hogy „semlegesítettek egy kémet”, aki fehérorosz állampolgár volt, s aki „információkat gyűjtött a fegyveres erők egységeinek telepítéséről és mozgásáról” az északnyugati Volhínia régióban.
Állítása szerint egy ilyen harckocsi tele van pakolva elektronikával, vagyis megfelelő kiképzés nélkül lehetetlen működésre bírni.
Korábban kiderült, miszerint Nagy-Britannia azt fontolgatja, hogy körülbelül 10 darab Challenger 2 harckocsit szállít le Ukrajnának, amely minden tekintetben hatalmas előrelépést jelentene Kijev számára.
Mindezt egy névtelen forrás erősítette meg, hozzátéve, hogy a döntés arra ösztönözhetne más NATO-szövetségeseket, hogy kövessék a példát. Majd elismerte, néhány hete tárgyalások folynak az ügyben, bár végleges döntés továbbra sem született ennek kapcsán.
Arról, hogy a Challenger 2 valóban segítséget jelentene-e Ukrajnának, Sean Bell nyugalmazott légimarsall-helyettes elmondta, hogy egy elég hatékony harci járműről van szó, így az mindenképp növelné az ukránok katonai képességeit.
Kiképzés nélkül nem fog menni a dolog
Ennek ellenére hátránya is van a dolognak, mégpedig az, hogy a tankok használatba vétele előtt egy masszív kiképzésre van szükség, így kérdés, az ukrán katonák mégis mikor tudnák kamatoztatni ezen katonai eszközök előnyeit – írta a Sky News.
„Egy ilyen harckocsi tele van pakolva elektronikával, lézeres célzókészülékkel, éjjellátókkal és célzókomputerekkel. Megfelelő kiképzés nélkül lehetetlen működésre bírni”
– magyarázta Bell.
Kiemelte, valójában Oroszország a legnagyobb „tankadományozója” Ukrajnának, mert ezeket a katonai eszközöket folyamatosan hátrahagyják a harctéren, és mivel az ukránok és az oroszok is szinte ugyanolyan harci járműveket használnak, így „bármikor bepattanhatnak és indulhatnak is velük”.
A svéd külügyminiszter szerint „nem az a kérdés, hogy ezeket a fegyvereket leszállítják-e, hanem az, hogy mikor”.
Tobias Billstrom külügyminiszter nemrégiben közölte, miszerint Svédország a Norvégiával közös fejlesztésű Archer önjáró lövegeket ad át Ukrajnának, hogy ezzel is támogassa az országot az orosz csapatok visszaszorításában.
Néhány újságírónak nyilatkozva hozzátette, Kijevnek több támadó fegyverre van szüksége a Nyugattól, s ehhez Stockholmnak is hozzá kell járulnia, emellett „nem az a kérdés, hogy ezeket a fegyvereket leszállítják-e, hanem az, hogy mikor”.
A svéd Expressen napilapnak adott interjújában azt is megkérdezték tőle, véleménye szerint fennáll-e a háború eszkalálódásának veszélye a döntés miatt, mire Billstrom kijelentette, hogy „éppen ellenkezőleg” – írta a Sky News.
„Túl sokáig fogtuk vissza magunkat ebben az ügyben. Nem értettük meg, hogy ha Ukrajna nem kapja meg a szükséges katonai felszerelést, amellyel győzelmet arathat, akkor a konfliktus még tovább húzódik, ami csak Vlagyimir Putyinnak kedvez”
– fogalmazott.
A Portfolio szerint az Archer önjáró löveget a kétezres évek második felében fejlesztették ki, majd 2012-ben állt szolgálatba, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy lépést tartson a gyorsan mozgó szárazföldi erőkkel.
”Not a question ’if’ but ’when’ Sweden supplies Ukraine with Archer artillery system”, says Swedish FM.
— PeterOlsson (@PeterOlsson) January 9, 2023
Friss jelentések szerint azért olyan nagy a titkolózás a szilveszteri ukrán csapás halálos áldozatai körül, mert Oroszország nem hajlandó nyilvánosságra hozni az adatokat.
A Sky News számolt be arról, hogy egy Kreml-tisztviselő nemes egyszerűséggel kijelentette, Oroszország nem hajlandó nyilvánosságra hozni a Makijikvát szilveszterkor ért ukrán csapás halálos áldozatainak listáját.
A hatalmas titkolózás valószínűleg annak köszönhető, hogy ellentmondásos beszámolók terjednek a csapásról. Alekszej Vdovdin, Oroszország Szamara régiójának katonai komisszárja az orosz médiának nyilatkozva közölte, hogy „abszolút tilos” az elesett orosz katonák nevének nyilvánosságra hozatala.
Az Insider is megkereste az ügyben, a portálnak pedig azt mondta:
„A listákat nem hozzuk nyilvánosságra. A katonai komisszáriumokban minden rendelkezésre álló információt személyesen közölnek a katonák családtagjaival, vagy a kérelem benyújtásakor, vagy a katonák egy része esetében az értesítést személyesen a katonai komisszáriumok alkalmazottai teszik meg.”
Hozzátette:
„A listákat nem lehet közzétenni. Először is, ezek személyes adatok, másodszor pedig ez természetesen a külföldi hírszerző szolgálatok feladata, hogy azonosítsák és provokatív tevékenységet folytassanak a katonai személyzet hozzátartozóinak. Ez abszolút tilos.”
Mint ismert, nagy port kavart a Kremlben, hogy az ukrán fegyveres erők szilveszterkor csapást mértek az oroszokra, melynek következtében 89 katona vesztette életét. Noha Oroszország kezdetben tagadta, majd beismert 63 halálos áldozatot, végül elismerték, hogy 89 orosz katona vesztette életét a csapásban.
A Kremlben és Putyint pártolók körében komoly feszültség alakult ki az ukrán csapás után, hiszen egyrészt hatalmas emberi veszteség, másrészt pedig még mindig nem világos, hogy miért engedélyezték, hogy egyetlen épületben csoportosuljanak az oroszok, ahelyett, hogy szétszóródtak volna a területen, ezzel mérsékelve a veszteségeket.
Légvédelmi feladatokat hajtottak végre az orosz csapatok a védelmi minisztérium tájékoztatása szerint.
Oroszország egyik legmodernebb, fejlett hiperszonikus rakétákkal felszerelt hadihajójával tartottak gyakorlatokat a Norvég-tengeren – adta hírül az orosz védelmi minisztérium.
Mint közölték, az Admiral Gorszkov fregatt légvédelmi feladatokat hajtott végre a tengeren. Meglehetősen rossz időjárási körülmények között gyakorlatoztak, az ellenséges légicsapások visszaverését szimulálva.
A legénység a hajó manőverezését, a célmegjelölési adatok továbbítását és fogadását, valamint a fedélzeti fegyverek bevetését gyakorolta – számolt be róla a minisztérium információi alapján a CNN.
A hadihajó még múlt szerdán indult útnak egy meg nem nevezett észak-oroszországi kikötőből, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök videokapcsolaton keresztül egyeztetett a hajó parancsnokával és Szergej Sojgu védelmi miniszterrel.
A hajó Zircon hiperszonikus rakétákkal volt felszerelve, melyek olyan nagy hatótávolságú fegyverek, amik a hangsebesség több mint ötszörösére képesek, emellett nehezebb felderíteni és megsemmisíteni őket, mint a korábbi változatokat.