A Mexikói-öbölben van egy „holt zóna”, ahol konkrétan nincs elég oxigén az élet fenntartásához
A Mexikói-öbölben van egy „holt zóna” néven ismert terület, ahol túl kevés az oxigén ahhoz, hogy a tengeri élővilág életben maradjon.
Fotó: USGS 
Szakértők szerint pedig ez a terület sajnos egyre nagyobb. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) által támogatott tudósok megállapították, hogy a Louisiana és Texas partjainál fekvő terület mintegy 16405 négyzetkilométert tesz ki. Ez a terület majdnem akkora, mint Franciaország.
Az elmúlt öt évben az oxigénszegény vagy hipoxikus zóna átlagos mérete 13934 négyzetkilométer volt. Ez pedig 2,8-szor nagyobb, mint az Egyesült Államok szövetségi munkacsoportja által kitűzött cél, hogy 2035-re az ötéves átlagot 4920 négyzetkilométerre vagy annál kisebbre csökkentsék.
Mivel az évenkénti mérések nagymértékben változhatnak – az idei zóna körülbelül háromszor akkora, mint a 2020-as –, a NOAA szerint a többéves átlag „megragadja a zóna valódi dinamikus jellegét”. Az idei nyári mérés nagyobb volt, mint az átlagos méretű terület, amelyet az ügynökség júniusban a Mississippi folyó nitrogén- és foszforlefolyási adatai alapján jósolt. A Mexikói-öbölbe ömlő folyó lefolyása a július 25-én kezdődött egyhetes felmérést megelőző három hétben a normálisnál magasabb volt.
„Az alacsony oldott oxigénszint eloszlása szokatlan volt ezen a nyáron. Az alacsony oxigénszint nagyon közel volt a parthoz, számos megfigyelés szinte teljes oxigénhiányt mutatott”
– mondta Nancy Rabalais, a vizsgálat vezetője.
A holt zónák kialakulásáért elsősorban a Mississippi vízgyűjtőjén a városi és mezőgazdasági területeken folytatott emberi tevékenységek felelősek. A felesleges tápanyagok a Mexikói-öbölbe áramlanak, és serkentik az algák túlszaporodását, amelyek elpusztulnak és lebomlanak. Az algák pedig a fenékre süllyedve elszívják az oxigént. Radhika Fox, az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének vízügyi ügyintéző-helyettese szerint az előrelépéshez az éghajlatváltozást is figyelembe kell venni – írja a Metro.
„Idén újra és újra láthattuk, hogy az éghajlatváltozás milyen mélyreható hatással van közösségeinkre – a történelmi aszálytól kezdve a nyugati területeken tapasztalható történelmi szárazságtól az árvizekig. Az éghajlat közvetlen kapcsolatban áll a vízzel, beleértve a Mexikói-öbölbe jutó tápanyagszennyezést is”
– mondta Fox.
