A koronavírus-járványnak köszönhetően egyszerűbbé válhat az influenza elleni védőoltások kifejlesztése
A koronavírus-világjárvány ideje alatt csökkent az éppen fertőző influenzavírus-törzsek száma, és néhány szakértő szerint egyes virulens törzsek akár teljesen ki is halhatnak.
Fotó: Milánó, 2020. november 4. Influenza elleni védõoltást kap egy páciens a milánói tudományos és mûszaki múzeumban 2020. november 4-én. A múzeum felajánlotta szabad tereit az oltásra, hogy a páciensek között tartható legyen a fertõzésveszély szempontjából biztonságos távolság. Az olasz egészségügyi hatóság influenzaoltás beadatására bíztatja az embereket, hogy az új koronavírus okozta betegséggel küzdõ ellátórendszert ne terheljék tovább az influenzások ápolásával.
MTI/AP/Luca Bruno 
A koronavírus-járvány elleni harcban a világ minden pontján megelőző intézkedéseket és korlátozásokat vezettek be a döntéshozók. Ezek közé tartozik a közösségi távolságtartás szabálya, illetve a maszkviselési kötelezettség is, melyek közvetlen eredménye az influenza-fertőzések számának történelmi mélypontra süllyedése – írja az Al Arabyia News a STAT egészségügyi híroldalra hivatkozva.
Az influenza folyamatosan fejlődik, hogy képes legyen az emberek által kifejlesztett, megalkotott védelem megkerülésére és az immunrendszer meggyengítésére. Folyamatosan új influenzavírus-törzsek születnek, épp ezért nehéz lépést tartani a megfelelően hatékony gyógyszerek, készítmények fejlesztésével.
Ahogyan ezek a törzsek genetikailag mutálódnak és távolodnak egymástól, a gyógyszergyártó vállalatok időnként kénytelenek vakon megbízni a kifejlesztett készítmények hatékonyságában. Ez történt a 2017-2018-as téli időszakban is, amikor a H3N2 törzs ellen megalkotott oltóanyag nem nyújtott hatékony védelmet az Egyesült Államokban beoltottak háromnegyedének.
A STAT jelentése szerint a koronavírus-járvány alatt egyetlen H3N2 és influenza B/Yamagata-fertőzést sem regisztráltak, így a szakemberek a közelmúltban azon kezdtek spekulálni, ez hogyan lehetséges. A kutatók még nem tudják, hogy az említett törzsek kihaltak-e vagy sem, de ha igen, az sokkal könnyebbé tenné az influenza elleni védőoltások fejlesztését.
“Úgy gondolom, nagy esély van arra, hogy eltűntek ezek a törzsek. De a világ egy hatalmas hely” – mondta el Trevor Bedford, a Seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ biológus munkatársa. Hozzátette, hogy a két törzs utolsó fertőzéseinek ismert eseteit 2020 márciusában töltötték fel a nemzetközi adatbázisokban.
Az emberi fajt is fertőző két kulcsfontosságú víruscsalád az influenza A és az influenza B: az A influenzavírusok általában két altípusa terjed, a H1N1 és a H3N2. A különbség az, hogy az H3N2 vírusok sokkal változatosabbak, mint a H1N1. Az influenza B nem altípusokra, hanem két vonalra oszlik, a B/Victoria és a B/Yamagata törzsekre. Az elmúlt években a kutatók az influenza elleni védőoltást úgy alakították ki, hogy mind a H1N1 és a H3N2, mind a B/Victoria és a B/Yamagata változatait tartalmazza.
A kutatók mindegy egyes influenzaszezon előtt létrehoznak egy influenza elleni védőoltás az alapján, hogy mely törzsek a legelterjedtebbek a világon az adott időszakban, majd azt is előrejelzik, hogy mely törzsek a legvalószínűbbek a következő szezonban. Ha valóban kevesebb influenzavírus-törzs fertőz, sokkal könnyebb dolguk lenne a kutatóknak annak megállapításában, hogy éppen mely influenzavírusok ellen érdemes fejleszteni az oltóanyagot.
