Hortay Olivér: „Atomreneszánsz időszak van kibontakozóban”

Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energetikai üzletágának vezetője adott interjút a hirado.hu-nak, amely során atomenergia jövőjéről kérdezték a szakértőt. Az elmúlt évek során az atomenergiát ellenző országok száma fogyatkozott, és a közvélemény is egyre nagyobb arányban támogatja a technológiát, ami előjelzi, hamarosan az energiatermelés ezen módja is „zöldnek” számít majd.

Az Európai Unió a Szén- és Acélközösségre épült, a legfontosabb nyersanyagokat Németország és Franciaország fennhatósága alá sorolva, mára azonban törésvonal jelent meg a két ország között energiapolitikai kérdésekben. Németország ellenzi a nukleáris technológiát, és erőművei bezárásán dolgozik, Franciaország azonban az atomenergiától függ az áramtermelés tekintetében. Soron kívül Ezt a férfit keresi a rendőrség a szentesi gyilkosság ügyében

A közelmúltban az Európai Bizottság – bizonyos feltételek teljesítése mellett – fenntartható minősítésre érdemesnek javasolta a nukleáris beruházásokat. Ez egybevág a szakmai érveléssel, az atomerőművek üvegházgáz kibocsátása ugyanis nagyságrendileg megegyezik a megújuló energiahordozókéval, és messze elmarad a fosszilis energiatermelő technológiákétól.

Kína a jelenleg működő 50 reaktora mellé 150 új nukleáris erőmű építését tervezi a következő 15 évben, ezzel megháromszorozva a termelést, de az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország is nagy összegeket fektet fejlesztésekre.

Az elmúlt években több olyan technológiai újítás is megjelent, amely átformálhatja a villamosenergia-rendszerek jelenlegi működését. Ilyen például a moduláris reaktor, ami kisebb méretének köszönhetően hatékonyabb alkalmazást tesz lehetővé, mint a most működő robosztus létesítmények.

Hortay szerint a Paks 2 beruházás megkerülhetetlen, az időjárásfüggő megújulók arányának növelése ugyanis veszélyeztetné Magyarország ellátásának biztonságát. A meglévő blokkok bővítése túl kockázatos, és kapacitása is túl kevés lenne, mivel az ország villamosenergia-igénye nő, a fosszilis tüzelésű erőművek jelentős része pedig bezár a következő évtizedben. A bővítés nélkül az ország elveszíthetné a hazai termelés felét, amelynek következményei beláthatatlanok lennének.