Az orosz-ukrán háború csak tovább mélyíti Kína ellenszenvét a Nyugattal szemben
Az orosz-ukrán háború szemmel láthatóan elmélyítette a Kína és az Egyesült Államok, valamint szövetségesei közötti ellentéteket.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Ramil Szitdikov 
A több mint 100 napja tartó orosz-ukrán háború jelentős változásokat hozott a nemzetközi színtéren: Kína értékelése a háború kapcsán egyre világosabbá válik, ugyanis látszik, hogy nem akarják, hogy egy kalap alá vegyék Oroszországgal, a háború pedig csak tovább mélyítette Kína bizalmatlanságát a nyugati országokkal szemben.
Kína azért sem szimpatizál különösebben a nyugati országokkal, mert az Egyesült Államok és szövetségesei jelezték, hogy maximálisan támogatják Tajvan azon törekvéseit, hogy növelje nemzetközi szintű elismertségét. Kína erre válaszul agresszív katonai lépéseket tett, és múlt hétfőn behatolt Tajvan légvédelmi övezetébe: 30 kínai repülőgéppel sértették meg a tajvani légteret, köztük több mint 20 vadászgéppel.
Kína a közelmúltban hangnemet is váltott és a relatíve semleges megnyilvánulások helyett inkább védekező üzemmódba váltott. Amikor Putyin lerohanta Ukrajnát február 24-én, Peking megpróbált pártatlannak tűnni, ám az elmúlt hetekben már olyan narratívára váltott, mely nyíltan és egyenesen szembement az Egyesült Államok által vezetett NATO-val, valamint a nyugati szankciókkal, melyeket egyenesen „pénzügyi terrorizmusnak”, valamint „gazdasági fegyverkezésnek” minősített.
Jan Hszuetong professzor, a pekingi Csinghua Egyetem nemzetközi tanulmányok intézetének igazgatója egy nemrégiben tartott előadásában úgy fogalmazott, az orosz-ukrán háború felerősítette az USA és Kína közötti ellentéteket, meglátása szerint pedig ez a helyzet még inkább rávilágított arra, hogy mekkora a különbség Kína, Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és Japán között.
Jan úgy látja, hogy az új világrendben kialakuló bipolarizáció egyáltalán nem Kína javára billen, ráadásul nem ő az egyetlen, aki így gondolja: megannyi kínai tudós és értelmiségi jelezte, hogy maximálisan egyetért ezzel a meglátással. Ezt pedig a kínai vezetés is megérezte: május elején a Guardian arról számolt be, hogy Peking egy átfogó „stressztesztet” rendelt el, melynek segítségével tanulmányozta, hogy milyen hatással lenne az országra, ha Kína ellen is szankciókat vezetnének be.
Habár mint ismert, Kínában rendkívül szigorú cenzúra van érvényben, ennek ellenére mégis folytatódott az országban a háborúról szóló vita: Hu Vej, egy magas rangú kínai tisztviselő egy olyan cikket publikált, melyben tökéletesen szembement a kínai vezetés nézeteivel, ám ellenvéleményét rekordgyorsasággal törölték is.
„Kína nemcsak hogy nem állhat Putyin mellé, hanem konkrét lépéseket kell tennie Putyin esetleges további kalandozásainak megakadályozására”
– írta cikkében Hu, melyet szinte azonnal eltávolítottak.
