Az ukrajnai háború akár egy évtizeddel is késleltetheti Európa dekarbonizációs terveit
A szakértő szerint Európának a tervezettnél tovább kell atomerőművekre és szénerőművekre támaszkodnia, az orosz gáz ugyanis nehezen pótolható, a kontinensnek a közelgő gazdasági katasztrófával kell versenyt futnia.
Fotó: Barefoot_Traveller / Twenty20 Előzmény:
Egy prominens görögországi energiaszakértő arra figyelmeztetett, Oroszország Ukrajna elleni inváziója arra kényszerítheti Európát, hogy akár egy évtizeddel is elhalassza dekarbonizciós erőfeszítéseit – számolt be az Ekathimerini.
„Nem sok választásunk maradt. Hacsak egyes európai országok nem húzzák be a féket, a kontinens nagy részének hamarosan bénító hiánnyal, elszabaduló árakkal vagy mindkettővel kell szembenéznie”
– mondta Roudi Baroudi, a dohai székhelyű Energy and Environment Holding vezérigazgatója.
Hozzátette, most, hogy Európa az orosz olaj- és gázimport csökkentésére törekszik, a szén-dioxid-kibocsátás redukálását célzó intézkedések egy részét akár 10 évre is el kell halasztani, akárcsak az atomenergia-termelés tervezett leállítását.
Az Európai Uniónak engedélyeket és pénzbeli támogatást kell biztosítania, ugyanis 8-10 atomerőműnek és akár 30 leszerelésre kijelölt szénerőműnek is működésben kell maradnia a villamosenergia biztosítása érdekében, valamint több, az orosz gáz kiváltásához szükséges projektet is fel kell gyorsítani további finanszírozással és/vagy garanciákkal.
Baroudi elmondta, ha leáll az orosz gáz áramlása, azt nem lehet helyettesíteni azzal, hogy egyszerűen több cseppfolyósított földgázt rendelünk Katarból, az Egyesült Államokból vagy más termelőktől. Európának nincs elegendő befogadó létesítménye ilyen hatalmas mennyiségek visszagázosítására, ezért olyan sürgős a kapacitásbővítés Németországban és Hollandiában.
Az Egyesült Államok és más országok stratégiai olajtartalékainak összehangolt felszabadítása segít a kőolaj- és egyéb energiaárakra nehezedő nyomás visszaszorításában, az ésszerű szintet azonban nem lehet fenntartani, hacsak nem bővül a piaci kínálat, ami azt jelenti, hogy az olajtermelőknek többet kell pumpálniuk.
Spanyolország rendelkezik ugyan tartalék fogadókapacitással és tengeralatti vezetékkel az észak-afrikai cseppfolyósított földgáz importhoz, ebből azonban kevés jut Európa többi részébe, ameddig egy új vezeték össze nem köti az Ibériai-félszigetet a többi országgal Franciaországon keresztül.
A szakértő szerint az EU bölcsen járna el, ha megfelelő tőkeáramlást biztosítana a megújuló energiaforrásokba, mint a szél- és napenergiába.
„Lehet, hogy tovább kell megtartanunk a fosszilis tüzelőanyagokat, mint ahogyan terveztük, de ez nem ok arra, hogy leállítsuk a tisztább jövő finanszírozását. Valójában egy jó ok arra, hogy a lehető leggyorsabban lépjünk”
– jelentette ki Baroudi.
Hozzátette, a kialakult helyzet nagyon szomorú, a 2015-ös párizsi megállapodás óta ugyanis Európa jó úton haladt a gazdaság dekarbonizálása felé, az erőfeszítések azonban átmenetileg háttérbe szorultak. A háború súlyos csapást mér az energiaszektorra és gazdaságra, amely különösen az alacsonyabb jövedelműek számára jelent majd nehézséget. Ennek oka, hogy Európa késlekedett az ellátási források diverzifikálásával, most pedig a közelgő gazdasági katasztrófával kell versenyt futnia.
