Gulyás a Ryanair-ügyről és a stílusról: ahol van versenytárs, ott azzal érdemes utazni

Megjegyezte ugyanakkor: amilyen állapotokat a főváros vezetése Budapesten előállított, a dugódíj kétségtelenül komoly bevételt jelentene. Az uniós gázembargós javaslatra vonatkozó kérdésre azt felelte: az nemcsak a közép-európai országoknak okozna nehézséget, hanem a nyugati gazdaságok jó részének, így „a józan ésszel ellentétes lenne ilyen döntést hozni”.

A benzinárstopról a miniszter úgy nyilatkozott, „amíg a hozzáférés biztosított, addig szerintem valamilyen formában a mérsékelt árakat fenn tudjuk tartani”. Megjegyezte, az uniós olajembargó-javaslat elfogadása esetén „másnaptól nem lenne finanszírozható” az árplafon.

Gulyás Gergely hangsúlyozta, az ellátási láncok biztonsága sokkal kisebb a korábbinál, teljesen kizárni nem lehet, hogy benzinhiány lép fel, de amíg a szállítás biztosított, „ez a veszély nem reális”.

A Németországban bevezetett kilenc eurós havi országos közösségi közlekedési bérletről a miniszter úgy nyilatkozott, azt „érdemes megfontolni”. Megemlítette, Németországban a 900 forintot is elérte a dízel ára, „nálunk nincs olyan sürgető szükség egy ilyen intézkedés bevezetésére”.

A miniszter hangsúlyozta, Európában Magyarország tette az elmúlt 12 évben a legtöbbet az energetikai diverzifikációért; egy helyett már hat szomszédos állammal köt össze bennünket interkonnektor. Akkor fogunk leválni az orosz olajról, hogyha ez nem kerül nekünk többe, nem kerül Önöknek többe, nem kerül a magyar családoknak és a magyar gazdaságnak többe – fogalmazott.

A szankciós politikáról szólva elmondta: Oroszországnak idén már több bevétele volt nyersanyagexportból, mint 2022 egészében, az agresszió hosszú távú hatása viszont, hogy az orosz-európai kapcsolatok volumene nagymértékben csökkenni fog, nyilvánvaló, hogy Oroszország sokkal inkább Ázsia felé fordul, Európának pedig alternatív úton kell beszereznie a nyersanyagokat.

Gulyás Gergely a brüsszeli politika „életidegenségéről” beszélt, mondván; a globális minimumadó jó ötlet volt a nagy technológiai vállalatok megadóztatására, az adóparadicsomok megszüntetésére, de menet közben ezek az elemek kerültek ki a javaslatból. Szerinte hiányzik Brüsszelből a józan észre és az értelmes vitákra való nyitottság

A Kirill moszkvai pátriárka elleni szankciók elutasításáról szólva Gulyás Gergely hangsúlyozta, „az orosz állami célokhoz az orosz ortodox egyház általában megértően viszonyul”, a pártiárka pedig „egy egyházat képvisel; egy egyházról semmikképpen nem mondanám, hogy háborúpárti”. Megemlítette: Ferenc pápa is találkozást tervez az orosz egyház vezetőjével.

Nem az segíti a békét, ha egyházi vezetőket kezdünk szankcionálni – fogalmazott, hozzátéve, „egy egyházi vezetőt a saját híveitől nem lehet elzárni”, ha hívek Magyarországon kis számban élnek is. Egy másik kérdésre elmondta, hogy minden esetben, amikor felmerül a kivetett adó áthárítása fogyasztóvédelmi eljárás indul, így a Ryanairrel szemben is. A miniszter szokatlannak nevezte azt a „kocsmai stílust”, amelyet a cég vezetése megenged magának. Kijelentette: aki így kommunikál, az feltehetően az utasokkal is ezt teszi. Ezért azt javasolta, hogy ahol van versenytárs, ott azzal érdemes utazni.

Hozzátette: a társaság általános szerződési feltételei is lehetnek tisztességtelenek, de az az érvelésük is hibás, hogy a rájuk kiszabott adót hárítják tovább, hiszen itt nem ők az adó közvetlen alanyai – mondta.

A miniszter mindenkinek azt javasolta, hogy akár kifizeti a többletet a Ryanair-nek, akár nem, forduljon a fogyasztóvédelemhez. Közlése szerint kevesen kísérelik meg az extraprofit-adót áthárítani; példaként említette, hogy a magyarországi bankszektorban komoly a verseny, az áthárítással pedig ügyfelek elvesztését kockáztatnak a pénzintézetek.

A miniszter közlése elmondta, a kormány azért nem vetett ki a szállodaiparra különadót, mert „nem adóztatnánk meg egy olyan területet, ami az elmúlt két évben a túlélésért küzdött”. Megjegyezte, nem állítja, hogy a légiközlekedés legkönnyebb esztendői voltak az elmúltak, de az ágazat sokkal jobb állapotban van, mint a szállásadók.

Gulyás Gergely megerősítette Narvacsics Tibor területfejlesztési miniszter brüsszeli kijelentését, miszerint a kormány kész ésszerű kompromisszumokra az uniós helyreállítási alap forrásaiért. A kormány vállalja, hogy az egyszereplős közbeszerzések arányát 15 százalék alá viszi, de további szigorításokat is tesz – mondta, hangsúlyozva: minden olyan kérdésben nyitott a kabinet, ahol az unió nem politikai, hanem szakmai kritikás fogalmazott meg.  

Hozzátette: a bizottságot jogszabály kötelezi a megállapodásra, és ebben az alapban is van béremelést szolgáló forrás. Ezért bírálta az ellenzéket, amely mindent megtesz, hogy megakadályozza Magyarország hozzáférését az uniós forrásokhoz, miközben európai parlamenti képviselőik uniós forrásból 5 milliós fizetéseket kapnak – érvelt. Szerinte ezzel azt szolgálják, hogy az orvosok, a tanárok ne jussanak béremeléshez. A miniszter cáfolta és álhírnek nevezte azt a sajtóhírt, hogy a kormány leépítést tervezne a kormányhivataloknál. Azt mondta, csupán az állami tulajdonú cégeknél vizsgálható, hogy van-e felesleges munkaerő. Az államigazgatás központi szerveinél 2018-ban volt egy leépítés, az akkor meghatározott létszám pedig megfelelő – hangsúlyozta.

(MTI)