Egyszerre csatlakozna az Európai Unióhoz három, Oroszországnak nagyon fontos ország
Közös közleményben jelentette ki Grúzia, Moldova és Ukrajna, hogy együtt kívánnak csatlakozni a jövőben az Európai Unióhoz és a kereskedelmi blokkban képzelik a jövőjüket.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén az EP strasbourgi épületében 2021. július 7-én.
MTI/EPA/AFP pool/Patrick Hertzog 
Ez pedig nagy pofon lehetne Oroszországnak, amely mindhárom államot stratégiai fontosságúnak tekint a térség befolyásolása és a nyugattal szemben zónák létrehozása tekintetében – számolt be róla a Politico.
A közleményt a Batumi Konferencián írta alá a három állam vezetője, amelyet Grúziában tartottak és jelen volt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is. Szalomé Zurabicsvili, Grúzia elnöke szerint nagyon sok közös van e három országban:
„Közös a múltunk, közös a szuverenitásért és területi integritásért folytatott harcunk, közösek a biztonsági kihívásaink és azok a destabilizációs kísérletek, amelyek egyaránt külső és belső hatalmaktól jönnek”
A grúz elnök kijelentette, hogy e közös pontok nem azt jelentik, hogy vissza akarnak térni a múltba – utalva a szovjet időkre -, hanem eltökéltek amellett, hogy az európai jövőjükért harcoljanak és Európához tartozzanak.
A hétfői esemény pont a „Keleti Partnerség” uniós kezdeményezés tizenkettedik évfordulójára esett, amelynek célja az volt, hogy a kereskedelmi blokk szorosabbra fűzze a kapcsolatot a korábbi szovjet tagköztársaságokkal.
A kezdeményezés azonban számos esetben több kárt hozott, mint hasznot, különösen Ukrajnában és Grúziában sokszor tetten érhető volt az erős orosz befolyás. Ukrajna helyzete külön bonyolult a keleti, orosz támogatású szakadár államokkal.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke még szimbolikus gesztust is tett hétfőn Grúzia irányába azzal, hogy meglátogatta Abházia területét, amely hivatalosan egy de facto államként működik, de valójában orosz megszállás alatt áll.
A Keleti Partnerségnek korábban egyébként Fehéroroszország is tagja volt, ám Alekszandr Lukasenka a múlt hónap során kilépett a kezdeményezésből, miután az unió szankciókat vetett ki ellene a demokráciapárti tüntetők elnyomása és a Ryanair-incidens miatt.
Charles Michel is beszédet mondott a konferencián, amelyben egy meglehetősen érdekes elképzelést festett fel: mi lenne, ha a három ország versenyt csinálna abból, hogy ki tud hamarabb olyan reformokat hozni, amivel szorosabbá lehet tenni az uniós integrációjukat:
„Miért ne lehetne versengeni a kulcsfontosságú reformok terén? Ez katalizálni tudná azt a hangulat, amellyel növelni lehetne az együttműködést és közelebb hozná az uniós kapcsolatokat. Hiszek abban, hogy a Keleti Partnerség az átalakulás, a prosperálás és a növekedés motorja lehet”
Természetesen az még távol áll, hogy Ukrajna, Grúzia és Moldova csatlakozni tudjon az Európai Unióhoz, hiszen ahhoz számos feltételnek kell megfelelni a jogállamiság és az emberi jogok terén, nem is beszélve a korrupció felszámolásáról.
