Amíg senki nem figyelt, Oroszország titokban annektált egy grúz falut
Vlagyimir Putyin agresszív külpolitikáját a Krím-félsziget annektálásánál figyelhette meg igazán a világ, ám attól, hogy azóta jelentősebb bekebelezés nem történt, az oroszok nem hagytak fel ezen törekvésükkel.
Amerikai katonák érkeznek a Noble Partner 2017 (Nemes Partner) fedõnevû nemzetközi NATO-hadgyakorlat záróünnepségére a georgiai fõváros, Tbiliszi közelében levõ Vaziani támaszpontján 2017. augusztus 12-én. A nem NATO-tag Örményország, valamint a csatlakozásra váró Georgia és Ukrajna kontingense mellett az amerikai alakulaton kívül brit, német, török és szlovén egységek vettek részt a július 30-án kezdõdõtt összevont gyakorlaton. (MTI/EPA/Zurab Kurcikizde) 
A Democracy Research Institute nevű nemzetközi szervezet beszámolója szerint ugyanis 2021 májusában Moszkva formálisan is megalkotta a belső jogi kereteket a Grúzia területéhez tartozó Aibgha falvának annektálására.
Aibgha egy nagyon vitatott területen helyezkedik el, ugyanis Grúzián belül is Abházia része, mely egy tisztázatlan státuszú állam a Kaukázusban. Még 1992-ben kikiáltották függetlenségüket a Szovjetunió szétesése után, ám azonnal polgárháborús helyzet alakult ki, Grúzia nem engedte a terület függetlenségét.
Abházia de facto viszont önálló államként működik, nemzetközileg azonban Grúzia részeként ismerik csak el. Az országot mindössze Oroszország és néhány szövetségese, valamint a szintén vitatott státuszú, főként szakadár szándékú államok, mint Dél-Osszétia vagy Transznyisztria ismerik el.
Ebbe a régióba tette be Oroszország a lábát azáltal, hogy saját törvényeikkel megalapozván gyakorlatilag annektálták a nemzetközileg Grúzia, egyébként Abházia területéhez tartozó falvat, melyet Krasznodarszk határterülethez, a Nyizsnyaja Silovka járáshoz csatoltak.
Moszkva olyannyira szívére vette Aibgha sorsát, hogy mér a krasznodarszki kormányzót is kijelölte a falu felügyeletére is irányítására. Oroszország már 2001-ben megfogalmazta igényét a falu iránt, ám akkor még Grúziával kellett erről tárgyalni.
A 2008-as orosz-grúz háború során azonban radikálisan megváltozott a helyzet, Putyin elismerte Abházia függetlenségét és velük kezdett tárgyalásba a falu sorsáról – eredménytelenül. Abházia egyes politikai erői ugyanis egészben akarnak visszatérni Oroszországhoz a szovjet éra határaival.
A helyzet azonban 2014-ben, a Téli Olimpiát követően változott meg, ugyanis ténylegesen már akkor annektálták Aibghát. Az intézet szerint ebben két dolognak volt szerepe: mélyszegénység (infrastruktúra hiánya, kevés iskola, nulla kórház, akadozó áramellátás) és az a tény, hogy etnikailag a falu lakosság főként oroszokból áll.
A helyzet annyira kilátástalanná vált a faluban, hogy 2020 elején már Krasznodarszk kormányzójától kértek segítséget, az orosz kormány pedig azonnal megsegítette a falut. Az elmúlt év eseményei nyomán az abház de facto vezetés már úgy kezeli, hogy elvesztették a települést.
A friss döntéssel, miszerint 2021 májusában hivatalosan is a határterület vezetését jelölték ki Aibgha irányítására, egyértelművé tette: bővült Oroszország területe, sikerült egy újabb faluval megrövidíteniük a számukra ellenségessé vált Grúziát.
