Görögország ismét bajban lehet, minden Putyintól és Madurótól függ
Görögországban egyszer már akkora válság gyűrűzött be, hogy majdnem az egész eurózónát magával rántotta, a kilátások pedig most sem sokkal jobbak.
A munkalátogatáson Oroszországban tartózkodó Nicolás Maduro venezuelai elnököt (b) fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai Kremlben 2019. szeptember 25-én.
MTI/EPA pool/Szergej Csirikov 
A folyamatosan emelkedő energia- és üzemanyagárak, illetve az elmúlt hónapok kétszámjegyű inflációja (csak májusban 12%) miatt a görög családok és vállalkozások egyre súlyosabb helyzetbe kerülnek – kezdte elemzését Giorgiosz Kareliasz, a News24/7.gr újságírója.
Kareliasz erősen kritizálta a görög kormányt, ugyanis elmondása szerint nem tesznek jelenleg semmit annak érdekében, hogy ezt a válságos helyzetet kezeljék. Ráadásul meglehetősen lesújtó jóslatot tett közzé a helyzet alakulását illetően, Athén ugyanis jelenleg két despotától függ:
„Ha Putyin nem állítja meg a háborút és Maduro nem küld nekünk olajat, akkor Görögország jövője nagyon baljósnak tűnik”
Nicolas Maduro, Venezuela elnöke évek óta amerikai szankciók hatálya alatt áll, amiért a társadalmi és gazdasági összeomlás során diktatórikussá tette hatalmát. A jelenlegi helyzetre tekintettel azonban szóba került, hogy feloldhatják ellene a szankciókat, hogy Venezuela olajat tudjon küldeni Európának.
Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja
Kareliasz azonban a helyzet leírása tekintetében tovább jelezte a probléma súlyát az amerikai szakértők által használt szavakkal. Mint kifejtette, jelenleg hármas válság, amely így súlyosabbá teszi a helyzetet, mint ami a hetvenes években volt:
„Ezek az úgynevezett terrorizmus fogalmak (döbbenet és félelem, hurrikán, tökéletes vihar), amelyek a jelenlegi energiaügyi, gazdasági és élelmiszerválságot leírják, nem a miénk. Ezt amerikai szakértő találták ki, akik azt mondják, a mostani válság rosszabb, mint az 1970-es évek olajválsága. Most hármas válsága van: olaj, gáz és energiaválság”
Az újságíró feltette a legégetőbb kérdést, hogy vajon mi fog történni, ha ez a helyzet nem fog javulni a következő télig. Mint mondta, a „jövendőmondók” már diplomáciai megoldásról beszélnek Ukrajnában, néhányan a szankciók feloldásáról, ez azonban nem áll mindenkinek az érdekében:
„Az amerikaiaknak más céljuk van, hogy elpusztítsák Oroszországot pénzügyileg és megdöntsék Putyint. Mindezt úgy, hogy nem is veszik figyelembe az akut élelmiszerválság veszélyét, amely a bolygó legszegényebb régióira hozna éhínséget”
„Erre Európa mit lép? Megosztott az Oroszország elleni szankciók és a kivételek között, amit azoknak az országoknak ad meg, amelyek vétóval fenyegetnek. Macron, Scholz és Draghi azt kántálja, hogy véget kell vetni a háborúnak és helyre kell állítani az energia-egyensúlyt, de ennyi. Nincs terv arra, hogy mi fog következni”
