A magyarok többsége szerint a háború Ukrajna belügye, amibe nem kell beleavatkoznunk

Meglehetősen közönyösen érinti az ukrajnai háború a magyarok többségét – ez derült ki az Ipsos nemzetközi kutatásából. A mexikóiakat, argentinokat, peruiakat, kolumbiaiakat vagy éppen a chileieket is érzékenyebben érinti, mi történik a megtámadott országban; honfitársaink a nemzetközi átlagnál 28 százalékkal nagyobb arányban gondolják úgy, nem kell beavatkozunk abba, ami Ukrajnában történik.

Az adatokból nem csupán az látszik, hogy a magyarok javarésze szerint a háború ukrán belügy, hanem az is, hogy a lakosság nem tart annyira az oroszoktól, mint a világ többi része. A közvélemény-kutatást 27 országban végezték el, a különböző országok lakosai pedig nagyon eltérő módon látják az Ukrajnában kialakult helyzetet. Soron kívül Gyurcsány szerint Magyar többet árt az ellenzéki oldalon, mint a kormány oldalán

A legnagyobb figyelemmel a japánok kísérik az eseményeket, 89 százalékuk szentel figyelmet a háborúval kapcsolatos híreknek, legkevésbé pedig a malajziaiakat foglalkoztatják a történések. A magyar lakosság 65 százaléka követi a beszámolókat, a szomszédos Lengyelországban azonban ez az arány már 77 százalék.

A hírfogyasztás tekintetében nincs nagy különbség a férfiak és nők között, az azonban megfigyelhető, hogy az életkor előrehaladtával az érdeklődés is egyre növekszik; a 35 év alatti korosztály csupán 64 százalékát érdekli a téma, az 50 és 74 év közöttiek körében azonban ez az arány már 78 százalékos. Iskolai végzettség szerinti bontásban az alacsonyabb végzettségűek 64 százaléka követi a híreket, a diplomások között ez az arány pedig már 73 százalék.

A nemzetközi összesítés szerint a megkérdezettek 82 százaléka úgy látja, a háború nagy veszélyt jelent a világra; leginkább Japán, Dél-Korea és Peru lakosai aggódnak, a magyaroknak pedig 75 százaléka vélekedett hasonlóan – derült ki a 24.hu cikkéből.

A saját országukat féltők aránya ennél jóval alacsonyabb, a globális átlag 61 százalék, de a japánok 87 százaléka, a lengyelek 77 százaléka és a svédek 75 százaléka félti hazáját a háború következményeitől. Míg ezeket a válaszokat valószínűleg befolyásolta Ukrajna közelsége, érdekes, hogy a magyar lakosság mindössze 68 százaléka gondolkodott hasonlóan.

Honfitársaink 67 százaléka érzi úgy, hogy Oroszország inváziója Ukrajna belügye, amelybe nekünk nem kell beleavatkoznunk. A magyarok 53 százaléka értett egyet azzal, hogy hazánknak támogatnia kell a megtámadott szuverén államokat, ami 17 százalékkal alacsonyabb az átlagnál, és 30 százalékkal a lengyel véleményeknél.

A magyar lakosság közömbösségéről árulkodik az is, hogy míg a 27 ország összesített adatai szerint 68 százalék véli úgy, hogy ha nem avatkozunk be Ukrajnában, Oroszország másokat is megtámadhat, hazánkban viszont csak 47 százalék osztotta ezt a véleményt.

Szolidaritásban sem járunk az élen; a magyarok 38 százaléka lenne csupán hajlandó többet fizetni a földgázért és kőolajért, hogy az import leállításával megakadjon az orosz hadigépezet, míg a lengyelek 76 százaléka tenné meg, átlagosan pedig a megkérdezettek 54 százaléka vállalná ezt a terhet.

Míg a háború elől menekülő ukránok befogadását a magyar lakosság a globális átlagnak megfelelő mértékben támogatja – 75 százalék nyilatkozott így -, az emberek túlnyomó többsége úgy véli, nem kell tennünk mást a háború megállítása érdekében.

Mindössze 32 százalék gondolja úgy, hogy Magyarországnak szankciókat kellene kivetnie Oroszországra, 30 százalék támogatja az orosz oligarchák vagyonának lefoglalását, és 18 százalék állítaná le az orosz gáz- és kőolajimportot. Honfitársaink 15 százaléka támogatná csupán a fegyverszállítást, miközben Lengyelországban ez az arány 58 százalék.

Minden megkérdezett országban népszerűtlen ötlet a katonák küldése Ukrajnába, átlagosan 17 százalék mondta azt, hogy támogatná a kormánya ilyen irányú döntését, de még a lengyeleknél is csak 13 százalék volt ez az arány. A kutatásba bevont országok közül Magyarországon mérték a legalacsonyabb arányt, mindössze 3 százalékot, és az ukrán hadseregnek szánt anyagi segítségnyújtást is csupán 15 százalék támogatná, szemben a lengyel lakosság 46 százalékával.