Fotó: Unsplash/Ibrahim Boran

Ezek voltak 2021 legfontosabb eseményei a világon

Szerző: Nagy Noel

Minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy mozgalmas volt a 2021-es esztendő, amely katasztrófáktól, politikai eseményektől, feszültségtől sem volt mentes.

not image

Nagy Noel

2021. december. 31 - 18:58

Az alábbi cikkünkben összegyűjtöttük azt a 10 eseményt, amely véleményünk szerint a leginkább formálta a világ alakulását az idei év során. Ezek között vannak konkrét események is, valamint egész éven át elhúzódó folyamatok.

1. A koronavírus-járvány tovább robog, de van már fegyverünk

Beoltanak egy lányt a német-amerikai fejlesztésű Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyag, a Comirnaty-vakcina gyerekek oltására alkalmas változatával Onozó Beáta gyermekorvos miskolci rendelőjében 2021. december 16-án. December 15-én országosan megkezdődött az 5-11 év közötti gyermekek immunizálása, az érintett korosztályból első körben 69 ezren kaphatják meg a vakcinát. MTI/Vajda János

2021 egyik legfontosabb történése természetesen a koronavírus-járvány és annak hatásai voltak. Az áldozatok száma naponta nő, világszerte már lassan eléri az 5.5 millió főt, és a remények ellenére 2022-ben is folytatódni fog.

Az idei év a variánsok éve is volt, előbb a brit alfa, majd az indiai delta okozott jelentősebb pusztítást és terhelte túl az egészségügyi ellátórendszereket. Újabban az omikron az, amely az aggodalmat okozza, ám lehet reménykedni, hogy ez esetleg valóban enyhébb.

A COVID szempontjából azonban még jelentősebb, hogy idén elindult a világ beoltása, már számos vakcina a rendelkezésünkre áll, mely bizonyítottan megtöri a járványt. Az oltások egyelőre még egyenlőtlenül kerültek elosztásra, a harmadik világnak nem sok jutott, ezért 2022 egyik nagy feladata lesz, hogy a lehető legtöbb potenciális terjedési lehetőséget a minimálisra szorítsuk.

2. Afganisztán bukása és a nyugati csapatok kivonulása

Tálib fegyveresek az afgán központi bank zárolt valuta-tartalékainak feloldását és a nemzetközi segélyek újraindítását követelő tüntetők mellett az amerikai nagykövetségnél Kabulban 2021. december 21-én. A radikális iszlamista tálibok augusztus 15-i hatalomátvételét követően az Egyesült Államok befagyasztotta a hozzávetőleg kilencmilliárd dollárra tehető vagyont, aminek következtében drasztikus devizahiány jelentkezett, s elszabadult az alapvető élelmiszerek és az üzemanyagok ára a dél-ázsiai országban. Az afgán költségvetés háromnegyedét finanszírozó nemzetközi segélyek leálltak. Ebből fakadóan a világ egyik legszegényebb országának számító Afganisztán gazdasága összeomlott. MTI/EPA

Afganisztánt eddig is sok tekintetben bukott államnak lehetett tekinteni, az egymást követő korrupt kormányok nem tudták stabilizálni az országot, a külföldi segély pedig nem volt hatékony.

Április 14-én azonban Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok minden Afganisztánban állomásozó csapatát kivonja legkésőbb szeptember 11-ig, a 2001-es terrortámadás huszadik évfordulójáig.

A tálibok viszont időközben előretörtek, Biden pedig előrehozta a kivonulás időpontját augusztus 31-re. Augusztus 15-én végül a tálibok bevették Kabult, Ashraf Ghani elnök elmenekült, Afganisztán elesett. Ezt követően indult el az olykor tragikomédiába fulladó menekítés, amiről mi magunk is több soron beszámoltunk, melyet egy terrortámadás koronázott meg a Hamid Karzai reptéren.

Afganisztán azóta káoszba fulladt, a lakosság jelentős részét az éhezés veszélye fenyegeti, a tálibok pedig nem tudják egyben tartani igazán az országot. Ez az USA számára komoly külpolitikai negatívum lett, amely bizonytalan helyzetbe sodort egy országot.

3. A Capitolium ostroma

Donald Trump republikánus párti amerikai elnök támogatóinak egy csoportja a rendőrkordont áttörve megrpóbál behatolni az amerikai törvényhozás washingtoni épületébe, a Capitoliumba 2021. január 6-án, amikor a kongresszus két háza összeült, hogy hivatalosan is véglegesítse a demokrata párti jelölt, Joe Biden győzelmét hozó november 3-i elnökválasztás eredményét. MTI/AP/Julio Cortez

Már az év eleje rendkívül jelentős eseménnyel indult, ugyanis január 6-án, amikor a Kongresszus épületében Joe Biden választási győzelmének hitelesítése folyt, Donald Trump gyújtóhangú beszédet mondott híveinek elsősorban a választási csalás narratívájára felfűzve.

A hívei ezt követően pedig olyat tettek, amire addig senki nem számított: több százan megrohamozták a Capitolium épületét, több tucat felháborodott Trump hívő pedig be is jutott a törvényhozás helyére, ahol a rendőrökkel is összecsaptak. Eközben a képviselőket ki kellett menekíteni, néhányan pedig a WC-ben rejtőztek el.

Az emlékezetesre sikerült ostromban végül négyen vesztették életüket, több rendőr öngyilkos lett később, valamint több száz embert, köztük radikális szélsőjobboldaliakat is letartóztattak. Az esemény arra legalább jó volt, hogy a világ kapott egy ikonikus képet Jake Angeliről, alias QAnon-sámánról.

4. Európai áradások

Légi felvétel a hollandiai Roosteren közelében pusztító árvízről 2021. július 16-án. MTI/EPA/ANP/Remko De Waal

2021 júliusában rendkívül súlyos áradások söpörtek végig Európán, amely a leginkább érzékenyen Németországot, Belgiumot, Hollandiát, Ausztriát, Svájcot és Horvátországot érintette.

A Nagy-Britannia felől elinduló heves esőzések más viharokkal keveredve fatális időjárást szakítottak az európai országok nyakába, amely végül több tízmilliárd eurós károkhoz, és 242 halálos áldozathoz vezettek. Minden téren Németország járt a legrosszabbul, ahol a becslések szerint 196 ember vesztette életét.

5. Cumbre Vieja és a Nyiragongo kitörése

A Cumbre Vieja tűzhányó új kürtőiből feltört izzó láva halad lefelé a hegygerincről a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek La Palma szigetén 2021. november 29-én. A mostani vulkánkitörés szeptember 19-én kezdődött. MTI/EPA-EFE/Miguel Calero

Két jelentősebb vulkánkitörés is történt az idei év során, amelyek több száz ember életét nehezítették meg. Az első a Kongói Demokratikus Köztársaság területén található Nyiragongo vulkán volt, amely a Kivu-tó mellett, a több mint egymillió lakost számláló Gomi városa mellett található.

A Nyiragongo május 22-én tört ki, a tartományi hatóságok ezért elrendelték az egész város evakuálását. A láva elérte a városi repteret, valamint a Gomi-Beni közötti autópályát, így az evakuálás meglehetősen nehézkes volt. A vulkánkitöréssel összefüggően 32-en vesztették életüket, főként az evakuálás során.

A másik jelentősebb vulkánkitörés a Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigetén történt, ahol a Cumbre Vieja vulkán aktivizálta magát. A vulkán szeptember 19-én tört ki, aktivitása pedig egészen december közepéig nem hagyott alább. A sziget több településének lakosait evakuálni kellett, számos ház lakhatatlanná vált, az utókor számára pedig lenyűgöző felvételek maradtak hátra a láva hömpölygéséről.

6. Olimpia

Az olimpiai láng az Olimpiai Stadionban a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpia záróünnepségén, 2021. augusztus 8-án. MTI/EPA/Hedajatullah Amid

A koronavírus-járvány egy éves csúszást produkált a nyári olimpiai játékok terén, Tokió már előre sejtette, hogy nyereségesen nem nagyon fognak tudni kijönni a helyzetből. A Japán város végül a megrendezés mellett döntött, így július 23 és augusztus 8 között nagyon sokan kerültek a képernyő elé, hogy szurkoljanak nemzeteik atlétáinak.

Hiányérzet azonban így is volt, mindenki pechére ugyanis éppen akkor csapott le egy komolyabb járványhullám Japánra, így drasztikus lépésre kényszerültek: nézők nélkül tartották meg az ötkarikás játékokat. Ez pedig már önmagában, közvetlen és közvetett módon több tízmillió dolláros mínusz volt a japánok számára.

Magyarország egyébként meglehetősen erős Olimpiát zárt, 20 érmet sikerült hazahoznia a lányoknak és a fiúknak, ebből ráadásul hat aranyérem volt.

7. A puccsok éve és a véres harcok éve

A mianmari katonai hatalomátvétel ellen tiltakoznak tüntetők Rangunban 2021. július 3-án. Mianmarban rendszeresek a tüntetések azóta, hogy a hadsereg február első napján, az új parlament megalakulása előtt pár órával átvette a hatalmat, és letartóztatta az országot vezető politikusokat, köztük a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít és Vin Mjin államfőt. A rendfenntartók és a tüntetők közötti összecsapásokban eddig legkevesebb 800-an életüket vesztették, és több mint ötezer embert letartóztattak. MTI/EPA

2021 sem telt el anélkül, hogy ne lettek volna véres politikai események, ezek közül az egyikről már említést tettünk Afganisztán képében. A világ többi részén is azonban forrtak az indulatok, esetenként robbanásig.

Február elején Mianmar nyitotta a sort, ahol a hadsereg puccsot követett el, majd az azt követő tüntetéseket véresen és erőszakkal verte le. Az év során Mali, Guinea és Szudán is megélt egy puccsot, a politikai instabilitás tovább mélyült ezekben az országokban.

Izrael és Palesztina ismét megütközött egymással egy 11 napos háború formájában, amelyben 248 palesztin civil és katona, valamint 13 izraeli civil és katona vesztette életét. Az indulatok ezúttal egy vitatott kelet-jeruzsálemi városrész miatt szabadultak el, amely végül Gáza bombázásává eszkalálódott. Végül Egyiptom mediálásával sikerült tűzszünetet elérni, az indulatok azonban nem hagytak alább.

A rendkívül véres etióp polgárháború sem állt meg, ennek borzalmairól részletesen írtunk korábban. Európát ugyan elkerülték idén a terrortámadások, Afrikát már annál kevésbé, Nigerben és Burkina Fasóban is történtek 100-nál is több áldozatot követelő mészárlások.

8. Közép-Kelet-Európa veszélyben, avagy a mesterséges menekültválság

Az Európai Unióba igyekvő migránsok táboroznak a lengyel határnál, a fehéroroszországi Grodno környékén 2021. november 11-én. A lengyel biztonsági erők az éjjel újabb tömeges határáttörési kísérletet hiúsítottak meg. MTI/EPA

Alekszandr Lukasenka belorusz elnök kapcsolata meglehetősen viharos volt az európai országokkal az elmúlt év során, mely egy rendkívül válságos helyzetet eredményezett az unió határain, a lengyel-fehérorosz közös határon.

Az Európai Unió által kivetett szankciókra reagálva Lukasenka ugyanis bizonyítottan generált mesterséges menekültválságot azzal, hogy fehérorosz gépekkel iraki, kurd, szíriai és egyéb menekülteket vitt az uniós határhoz, majd különböző ígéretekkel feltüzelte őket, hogy lépjenek át Lengyelország területére. Még arról is születtek felvételek, hogy a fehérorosz határőrökkel együtt drótvágóval vágják a határkerítést.

A heteken át tartó krízis csillapodott, de sem a lengyel, sem a litván, sem a lett határon nem nyugodhatnak meg az uniós országok, igy folytatják a határkerítés megépítését. Mire a menekültválságnak vége lett, eljött az újabb gond, ami Európa határait kezdte el fenyegetni és akár 2022 legkomolyabb eseménye lehet.

Oroszország ugyanis jelentős számban csoportosított át haderőket az Ukrajnával közös határhoz, kisértitesen hasonlóan a 2014-es eseményekhez, amikor a Krím-félszigetet annektálták. Egyes becslések szerint már 180 ezer orosz katona van a határnál, teljes felszereltségben.

Ukrajna folyamatosan készül az invázióra, miközben Oroszország azzal védekezik, hogy veszélyben a biztonságuk a NATO előrevonulásának fenyegetése miatt. Ha nem rendelkeződik a helyzet, nem zárható ki a háború a keleti szomszédunknál.

9. A természeti csapások éve

Hatalmas lángokkal ég a növényzet Athén északkeleti külvárosa, Varibobi környékén 2021. augusztus 5-én. Görögországban a 40 Celsius-fok feletti hőmérséklet és a viharos szelek miatt az elmúlt napokban több mint 150 erdő- és bozóttűz keletkezett az ország különböző részein. MTI/EPA/ANA-MPA/Jánisz Koleszidisz

Nem kevés természeti katasztrófa történt az idei év során, elég a japán földrengésre és cunamira, a kínai áradásokra, a fülöp-szigeteki szuperviharra, az Ida hurrikánra, a cseh tornádókra, a közelmúlt amerikai tornádóira vagy az erdőtüzekre gondolni.

Jelentősnebbnek kifejezetten az utóbbi tekinthető, ugyanis nagyon súlyos károkat okoztak az érintett országoknak. Elsősorban Görögország és Törökország szenvedte el a legsúlyosabb erdőtüzeket a súlyos hőség miatt, de Olaszország, Algéria, Kalifornia és Szibéria sem úszta meg, utóbbi helyszínen meglehetősen kiterjedten égett az erdő.

Sok szakértő egyetértett abban, hogy ezek nagyobb része a klímaváltozás miatt lett ilyen súlyos, valamint az idei év egy előrejelzése lehet annak, hogy mire kell számítani a jövőben, ha a klímaváltozás még jobban kifejti a hatásait.

10. Auf Wiedersehen

Angela Merkel volt német kancellár kezében az utódjától, Olaf Scholz új német kancellártól kapott virágcsokorral hivatala átadási ünnepségén Berlinben 2021. december 8-án. Olaf Scholz a második világháború utáni Németország kilencedik – és negyedik szociáldemokrata – kancellárja. Elődje, a 2005-ben hivatalba lépett Angela Merkel négy ciklus után távozik a tisztségből. MTI/EPA/Clemens Bilan

Kétség kívül egy korszak zárult le az európai politika történetében azzal, hogy Angela Merkel 16 év után távozott a kancellári pozícióból, nehéz is lesz megszokni, hogy nem Merkelnek hívják Németország első emberét.

A szeptemberi német választások rendkívül szoros eredményt hoztak az SPD és a CDU/CSU között, amiből végül a szociáldemokraták keveredtek ki győztesen, a Zöldekkel és a liberális FDP-vel ők tudtak kormányt alakítani, megalkotva ezzel a “közlekedési lámpa koalíciót”, Olaf Scholtz vezetésével.

A szomszédos Ausztriában pedig nem egy veterán vezető, hanem egy európai “Rising Star” bukott meg Sebastian Kurz személyében, akit egy időben a kontinens egyik legtehetségesebb politikusaként tartottak számon. Bukását végül egy korrupciós ügy okozta, amely komoly belpolitikai krízist hozott Ausztria számára.

A jövő év sem lesz eseménymentes európai vezetők tekintetében, ugyanis Franciaországban is választást tartanak, így akár Emmanuel Macron hatalma is veszélyben lehet.