A capitoliumi terroristák nagyrésze nem tagja szervezett szélsőséges csoportoknak

Berkeley, 2021. február 4. A 2021. február 4-én közreadott képen Gavin McInnes, a Proud Boys (Büszke Fiúk) nevû ultranacionalista szervezet alapítója (k) társaival tüntet a kaliforniai Berkeleyben 2017. április 27-én. Kanada 2021. február 3-án terrorszervezetté nyilvánította a szervezetet, hangsúlyozva, hogy tagjai kulcsszerepet játszottak a washingtoni Capitolium január 6-i ostromában. A szervezetnek Kanadában is vannak tagjai, sõt maga az alapítója is kanadai, bár õ azóta már kivált a csoportból. MTI/AP/Marcio Jose Sanchez
not image

Kornis Vivien

2021. március 5. - 00:55

A januári capitoliumi zavargások legtöbb gyanúsítottja nem köthető semmilyen paramilitáris vagy más szélsőséges szervezethez, derül ki egy nemrég nyilvánosságra hozott elemzésből.

A George Washington Egyetem extrémizmussal foglalkozó központjának jelentése szerint a zavargások gyanúsítottjainak nyilvánosságra hozott bírósági ügyei anyagainak elemzéséből kiderül, hogy az elkövetők fele teljesen egyedül tervezte meg a jelenlétét az eseményeken, és még a családtagjaikkal és közeli barátaikkal sem koordinálták a megjelenésüket.

A 257 gyanúsítottból csak 33 tagja valamilyen paramilitáris hálózatnak, mint például a szélsőjobboldali terrorszervezet, a Proud Boys és a kormányellenes Oath Keepers katonai csoport. Az Egyetem kutatói szerint az, hogy az egyéni résztvevők voltak többségben a zavargások idején, megerősíti annak fontosságát, hogy a Capitoliumban történt erőszak egy “változatos és töredezett belföldi szélsőséges fenyegetés” részeként értelmezhető és ez a magányos elkövető által véghezvitt terrortámadások magasabb folyamatos kockázatát jelenti.

Egyes szakértők szerint ezzel szemben a januári zavargások elkövetőit nem különböző szélsőjobboldali csoportok támadásaként, hanem egy szélesebb körű, erőszakon alapuló tömegmozgalomként kell értelmezni – írja a Guardian.

Míg a szélsőjobboldali csoportokhoz köthető egyének kritikus szerepet játszottak az erőszak eszkalációjában a Capitoliumban, a jelentés szerint ezen szélsőséges szervezetek tagjai közül idáig csak néhány ellen indult büntetőeljárás a zavargásokon való részvétel miatt. Azoknak, akiknek bíróság előtt kell felelniük a januári eseményekért, körülbelül harmadáról mondható el, hogy valamilyen szervezett csoportban érkeztek szeretteikkel vagy barátaikkal. 

A jelentés szerint ezek a szervezett csoportok remekül bemutatják, hogy a rokoni és baráti hálózatok kulcsfontosságú szerepet játszanak a szélsőségessé válásra való bátorításban és ösztönzésben és az extrémista kapcsolatok az erőszakos cselekmények végrehajtásának igen magas kockázatával járnak. 

Michael Jensen, az Egyesült Államok terrorizmussal foglalkozó kutatócsoportjának radikalizációs specialistája elmondta, hogy a tanulmány eredményei egyáltalán nem meglepőek. Kiemelte, hogy a január 6-i eseményeket megelőzte egy tömegradikalizációs időszak, mely végül tömegmobilizációba torkollott. 

Ezért a radikalizációért és az ebből táplálkozó eseményekért Trump hazugsága felel, amely a választás elcsalásáról szól, és az ezt hónapokon keresztül ismételgető közösségi oldalak és hagyományos sajtóplatformok.