Így nézett ki 2021, a katasztrófák éve

Drónnal készített felvétel a heves esõzések miatt megáradt Agra folyó által elöntött házakról az észak-spanyolországi Huartéban 2021. december 10-én. MTI/EPA/EFE/Jesús Diges
not image

Borbély Fanni

2021. december 30. - 18:40

2021-ben sorra érték a világot a katasztrófák, és ha a koronavírus-járvány nem lett volna elég, idén pusztító természeti jelenségek és időjárási viszontagságok keserítették meg életünket.

Egy friss jelentés, mely sorra vette 2021 katasztrófáit, megállapította, hogy az éghajlatváltozással összefüggésbe hozható természeti katasztrófák több millió ember életét keserítették meg. A Christian Aid jótékonysági szervezet által készített tanulmány összeszedte az idei év legszélsőségesebb természeti katasztrófáit, becsléseik szerint pedig e listán szereplő esetek egyenként több mint 1,5 milliárd dollárnyi kárt okoztak a lakosságnak.

A kutatók világszerte egyre inkább egyetértenek abban, hogy a világot sújtó természeti katasztrófák az éghajlatváltozásnak tudhatók be, és ha nem cselekszünk sürgősen, ezek mértéke csak rosszabb lesz, ami jelenleg elképzelhetetlennek tűnik, hiszen 2021-ben több száz ember vesztette életét, és több százezren kényszerültek otthonuk elhagyására a természet pusztítása miatt.

Az első helyen az Amerikát sújtó augusztusi Ida hurrikán áll, holtversenyben a júliusi európai áradásokkal. A Christian Aid számításai szerint az Egyesült Államokat sújtó Ida hurrikán volt az év financiálisan legpusztítóbb időjárási eseménye, Lousiana államban például több ezer embert evakuáltak otthonaikból, míg a brutális esőzések, melyek hatalmas áradásokat okoztak, elérték New Yorkot is, ahol árvízvészhelyzeti riasztást adtak ki. Az áradásokban 95 ember vesztette életét, a szervezet pedig közel 65 milliárd dollárra becsüli a gazdasági károkat.

A második legpusztítóbb jelenség idén a Franciaországot, Németországot, Belgiumot és Hollandiát sújtó júliusi áradások voltak, ugyanis a heves esőzések következtében a folyók megduzzadtak, a védművek pedig nem bírták a terhelést, így több gát is átszakadt, utakat, otthonokat, sőt, egész városokat elárasztva. A brutális áradások 240 ember életét követelték, és minimum 43 millió dolláros kár keletkezett az érintett területeken.

A biztosítókat is megszólaltatták az ügyben, hiszen a kárigényeket ők kezelik, az Aon biztosítótársaság pedig egy meglepő adatot közölt az idei év káreseményei kapcsán: az idei év volt zsinórban a negyedik, amikor a globális természeti katasztrófák által keletkezett károk mértéke meghaladja a 100 milliárd (!) dollárt. Kitértek arra is, hogy még ez az összeg sem teljes, hiszen számos olyan természeti esemény is történt, melyek esetében nehezebben megállapítható a pénzügyi jellegű kár, az emberi veszteségek azonban annál nagyobbak.

A következő helyre a dél-szudáni áradások kerültek, melyek következtében több mint 800 ezer embernek kellett elhagynia otthonát; míg a májusi, Indiát, Srí Lankát és a Maldív-szigeteket sújtó Tauktae ciklon elől 200 ezer embernek kellett elmenekülnie otthonából. A jelentésben kiemelték, ha bár az idei COP26 klímakonferencián megvitatott jövőbeli tervek üdvözlendőek, 2022-ben tényleg el kell kezdeni cselekedni, máskülönben az éghajlatváltozás földi pokollá fogja változtatni bolygónkat.

(BBC)