Az afgán biztonsági erõk tagjai célra tartanak a kormány ellen lázadó radikális iszlamista tálibokkal vívott harc közben a nyugat-afganisztáni Herátban 2021. augusztus 3-án. Az amerikai és a NATO vezette szövetséges haderõ májusban megkezdett kivonulásával párhuzamosan a tálibok az utóbbi két hónapban nagyszabású hadmûveleteket indítottak, és jelentõs területeket foglaltak el a közép-ázsiai országban. MTI/AP/Hamed Sarfarazi

Elemzés: a Talibán körbevette Kabult, Afganisztán napokon belül összeomolhat

Szerző: Nagy Noel

Minden oldalról körbevették a tálibok Afganisztán fővárosát, ám a terrorszervezet egyelőre tárgyalás és nem harcok útján kívánja elérni Kabul megszerzését.

not image

Nagy Noel

2021. augusztus. 15 - 16:30

Szuháil Sahín, a Talibán szóvivője kijelentette, hogy a harcosaik még nem léptek be a fővárosba és egyelőre még nem is fognak – írja az Al Jazeera. Jelezte, hogy a szervezet békésen szeretné véghez vinni a hatalomátvételt, nem kívánnak harcokba bonyolódni.

A városban ennek megfelelően kitört a pánik, a dolgozók már elhagyták a kormányirodákat és rengetegen az utcán tartózkodnak jelenleg is. Az ATM-eket és a bankokat például sokan megrohamozták, hogy meg tudják menteni megtakarításaikat, azonban a bankok már nem tudnak pénzt adni.

Ashraf Ghani elnök megpróbálta nyugtatni a lakosságot Twitteren, hogy jelenleg irányításuk alatt tartják a helyzetet és nincs semmi probléma. Az elnök arra kért mindenkit, hogy tartsák fenn a rendet a városban és ne okozzanak káoszt.

Az afgán belügyminiszter is kijelentette, hogy békés hatalomátadás fog történni egy átmeneti kormány számára, mintegy gesztusként arra válaszul, hogy a tálibok egyelőre visszatartják harcosaikat attól, hogy belépjenek Kabulba.

Habár az afgán kormány kommunikációja egyértelműen arra utal, hogy megállapodásra szeretnének jutni egy átmeneti kormányról, amelyen keresztül átadják a hatalmat, a szervezet szóvivője elismerte, hogy a kormány feltétel nélküli fegyverletételére számítanak. A kormány korábban annyit ajánlott, hogy hajlandó lenne a hatalommegosztásra a Talibánnal.

A Talibán szóvivője ráadásul hozzátette, hogy nem akarnak senkin bosszút állni, amiért ellenük harcoltak, mindenkit kegyelemben fognak részesíteni, aki a kormányt vagy a hadsereget szolgálta. A Kabulban tartózkodó külföldieknek pedig azt ajánlották a tálibok, hogy vagy most távozzanak, vagy később regisztrálják magukat az általuk felállított hivataloknál.

Egyes információk szerint pedig már azt is lehet tudni, hogy Ali Ahmad Dzsiláli lehet a vezetője az átmeneti kormánynak. Dzsiláli korábban Afganisztán belügyminisztere volt, egyébként jelenleg az Egyesült Államokban tevékenykedő értelmiségi.

A kanadai CBC hírtelevízió azonban úgy tudja, már zajlanak a tárgyalások az afgán elnöki palotában vasárnap reggel óta, hogy pontosan milyen körülmények között fújjon visszavonulót a központi kormány. A tárgyalók között ott van a korábbi elnök, Hamid Karzai és Abdullah Abdullah is, aki pedig Ghani elnöknek hosszú ideje kritikusa.

Ghani elnöknek ráadásul nem sok esélye maradt arra, hogy valamilyen módon visszatámadjon, ugyanis azon hadurak, akikkel néhány napja megállapodást kötött, hogy csatlakoznak a kormány oldalán, szintén letették a fegyvert azóta, ráadásul a Katarban zajló tárgyalások a két fél között szintén nem fékezték meg a Talibán offenzíváját.

Füst száll a magasba a radikális iszlamista tálib harcosok és a kormányerõk összecsapása nyomán a délnyugat-afganisztáni Kandahár városban 2021. augusztus 12-én. A tálibok elfoglalták Kandahárt, Afganisztán második legnépesebb városát. Az elmúlt nyolc napban a tálibok az afgán tartományi székhelyek közel felét megszerezték. A nagyvárosok közül már csak Kabul, Mazar-i-Saríf és Dzsalálábád áll a kormányerõk felügyelete alatt. MTI/AP/Sidiqullah Khan

A tálibok pedig időközben most már a tartományi központok nagyobb részét az irányításuk alá vonták, jelen állás szerint a 34 központból 25 került a kezükbe. A legutóbbi elesett város Dzsalalabad volt, amely az utolsó jelentősebb város volt az afgán kormány kezében.

Három afgán tisztviselő az AP hírügynökségnek adott nyilatkozatában azonban úgy fogalmazott, hogy egyes tálib harcosok bár bent tartózkodnak Kabul külvárosi régióiban, egyelőre csak Kalakan, Qarabagh és Paghman körzetekben. Az Al Arabiya viszont már úgy tudja, hogy amennyiben a Talibán nagyon előretör, Ghani le fog mondani.

Egyelőre még nem sejteni, merre fognak haladni tárgyalások, azonban Omar Samad, Afganisztán korábbi francia és kanadai nagykövete a Deutsche Welle hírtelevíziónak elárulta, hogy szerinte pontosan ezzel lehetne elkerülni egy Kabul elleni ostromot, ha Ghani bejelentené a lemondását.

„Látszólag az elnök nem áll készen arra, hogy lemondjon egy átmeneti kormány és egy átmeneti periódus érdekében, hogy megmentse Kabult bármilyen támadástól. A Talibán nem akar támadni, máshogy akarják megszerezni a fővárost”

Elesett 25 tartományi központ, a főváros felkészül

Akár már ma is, de legkésőbb néhány nap múlva kijelenthető lesz, hogy a Talibán átvette Afganisztán irányítását. Az ország rövidesen összeomlik, a szervezet pedig bő 25 év után újjáélesztheti az Iszlám Emirátust. Az offenzíva precedens nélkülien villámgyors volt, amelynek egyes lépéseit most az Al Arabiya is összegyűjtötte időrendben, melyet a tisztán látás érdekében mi is közlünk:

Augusztus 12-én közreadott térkép a radikális iszlamista tálib harcosok ellenõrzése alá került afgán területekrõl. A kabuli kormány ellen harcoló tálibok, akik megsokszorozták támadásaikat, amióta az amerikai csapatok és szövetségeseik májusban megkezdték kivonulásukat Afganisztánból, Gazni elfoglalásával a 34 tartományi székhelybõl már kilencet az ellenõrzésük alatt tartanak. MTI/AP/Apostol Péter

Augusztus 6: Zarandzs elesett, a Talibán az első tartományi fővárost vette át Nimrúzban, ezzel pedig hatalmas áttörést értek el, mivel eddig csak a vidéken tudtak területeken szerezni.

Augusztus 7: Elesett Sheberghan és vele együtt egész Jawzjan tartomány, bár ez nem békésen, hanem kemény harcok útján, de a Talibán végül átvette a kormányépületeket.

Augusztus 8: Elesett Sar-e-Pul, Taloqan (Takhar tartomány – több bebörtönzött harcost is kiszabadítottak) és Kunduz is. Az utóbbi kulcsfontosságú volt, mivel fontos útvonal a nyersanyagban gazdag északi tartományok és Közép-Ázsia felé.

Augusztus 9: Elesett Samangan tartomány központja, Aybak.

Augusztus 10: Elesett a közép-afganisztáni Baghlan tartomány központja, Pul-e-Khumri.

Augusztus 11: Elesett az északkeleti Badakhsan tartomány központja, Faizabad

Augusztus 12: Elesett Ghazni tartomány központja és Ghor tartomány központja is, mindkettő harcok nélkül.

Augusztus 13: Elesett Qala-e-Naw (Baghdis tartomány, északnyugat), Lashkar Gah (Helmand tartomány, dél), Herat (Herat tartomány, nyugat) és Kandahar is (Afganisztán második legnagyobb városa)

Augusztus 14: Elesett Pul-e-Alam (Logar tartomány), Maymana (Faryab tartomány, észak) és Balkh tartomány fővárosa, Észak-Afganisztán legnagyobb települése Mazar-i-Sarif is elesett. A helyi vezetők innen elmenekültek, főként Üzbegisztán irányába indultak el.

Augusztus 15-én, a mai nap folyamán pedig az utolsó nagyváros, Dzsalalabad is elesett a Tálibok ellen, így a legfontosabb keleti várost is sikerült irányítás alá vonni. Így sikerült eljutni egészen Kabulig, amelynek megszerzése szintén csak idők kérdése.

Megbukik az eddig is bukott állam

Afganisztánba 2001-ben vonultak be a nyugati seregek még az Egyesült Államok vezetésével, röviddel azt követően, hogy megtörténtek a szeptember 11-i terrortámadások. Az akkori offenzíva annyiban sikerrel járt, hogy néhány hét alatt kiebrudalták a tálibokat és velük együtt az Al-Kaidát is, amely azonban nem szűnt meg.

Eltelt azonban 20 év és egyértelműen kijelenthető, hogy nem sikerült összehozni egy működő államot Afganisztánban, amely egy erős hadseregre támaszkodva meg tudná védeni magát. Afganisztán hosszú ideje vezeti a szegénységi és korrupciós listákat, még az sem volt elegendő ösztönző erő, hogy a tálibokat visszatartsák.

A főként pakisztáni támogatásból működő Talibán pedig ez alatt a 20 év alatt elsősorban gerillaharcokat folytatott az országban, amely különböző kisebb-nagyobb terrorcselekmények formájában nyilvánult meg. Azt a terrorszervezet is sejtette, hogy a nyugati erők állomásozásáig nem lesz sok esélyük, azonban kaptak az alkalmon, hogy megszűnik az ellenségük.

Joe Biden ugyanis április közepén bejelentette, hogy az Egyesült Államok kivonja csapatait Afganisztánból 20 évnyi háborúzás után, méghozzá szimbolikus szeptember 11-i végső határidővel. A gyakorlatban azonban ez hamarabb le fog zárulni, már most alig tartózkodik amerikai katona afgán talajon.

A tálibok pedig pont erre a bejelentésre vártak az elmúlt 20 évben, ugyanis közben a háttérben folyamatosan szervezeték az Iszlám Emirátus alapjait, amelyet még 1996-ban kiáltottak ki először az országban. Ehhez főként a vidéki régiók voltak segítségükre, ahol meglehetősen népszerűek is tudtak lenni a látszólagos igazságossággal és a Kabulhoz képest elhanyagolható mértékű korrupcióval.

Radikális iszlamista tálib harcosok mennek az utcán, miután elfoglalták az Afganisztán nyugati felében található Faráh tartomány azonos nevû székhelyét 2021. augusztus 10-én. A 128 ezer lakosú város a Faráh folyó partján fekszik stratégiai szempontból viszonylag kiszolgáltatott pozícióban, délen nyílt sivatag terül el. A tartományban évek óta feszült volt a helyzet a kormányerõk és a kabuli vezetés megdöntésén fáradozó lázadók között. MTI/AP/Mohammad Asif Khan

Joe Biden viszont kitart amellett, hogy Afganisztánnak már el kell kezdenie magát védeni, mert örökké nem támaszkodhatnak az USA támogatására. Ezek alapján egyértelműen látszik, hogy most már az amerikai vezetés is megunta ezt a háborút, amelyhez az afgán kormány korruptsága vezetett. Ben McBean korábbi brit tengerész a The Sunnak adott nyilatkozatában azonban kiakadt erre a hozzállásra:

„Megláttam Biden nyilatkozatait és csak annyit tudtam mondani: te f***fej. Nem mondhatod azt, hogy védjék meg magukat, amikor kib******** tudod, hogy képtelenek rá. Ezért voltunk, ne csináljunk már úgy, hogy mindenük megvan a védelemhez, amikor nincs. Nyilván elege van és nem érdekli, majd foglalkozunk vele újra, ha eléri a partjainkat”

A brit védelmi miniszter szerint viszont ez az állapot, melyben a Talibán előre tudott törni, megágyazott annak, hogy Afganisztán egy bukott állammá váljon és akár totális polgárháborúba süllyedjen. Ráadásul ebben a helyzetben a terrorcsoportok és a globális terrorizmus remekül tud virágzani:

„A bukott államok megfelelő táptalajt szolgáltatnak az ilyen embereknek. Lehet, hogy az Al-Kaida is vissza fog térni. Nagy-Britannia már az 1830-as években megtapasztalta, hogy ezt az országot hadurak és helyi törzsek irányítják, így ha nem vagy elég óvatos, polgárháborúban találhatod magad. Attól tartok, szerintem polgárháború felé tartunk”

Ben Wallace ráadásul még a nyugatot is kritizálta Afganisztánnal kapcsolatban, elmondása szerint ugyanis az ilyen intervencióknak azt a célt kellene szolgálnia, hogy tartósan menedzseljék a helyzetet, nem azt, hogy egy azonnali megoldást kínáljanak, mert mint látható a 20 éves háborúból, ez nem feltétlen működik.

Nader Nadery, az Afgán Béketárgyalási Csapat egyik vezető tagja pedig a CNBC-nek adott interjújában fejtette ki, hogy komoly aggodalomra ad okot szerinte, hogy várhatóan az afgán háború nem fog megállni az ország határainál, hanem akár egy totális regionális konfliktussá is eszkalálódhat:

„Ha a Talibán így előretör katonailag, akkor az egész régió porig fog égni. Ezt a háborút nem lehet megállítani Afganisztán határain belül”

Nadery szerint a nemzetközi közösség számára az jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy ennek köszönhetően a terrorizmus is messze túlléphet Afganisztán határain, ugyanis a tálibok úgy érezhetik, győzelmet arattak a nyugat felett.

„Ha sikerül konszolidálni a Talibán hatalmát, akkor nagy a veszélye annak, hogy az összes terrorszervezet kedvet kap. Most már az összes dzsihadista terrorszervezet fejében az fordulhat meg, hogy ha Afganisztánban legyőztük az Egyesült Államokat és annak 42 szövetségesét, akkor bárhol esélyünk lehet ellenük”

Valójában azonban azért nehéz ezt a helyzetet így átlátni, mert ahhoz némileg ismerni kell az afgán hadsereg összeomlásának okait, amelyek rendkívül szerteágazóak. Ezek alapján pedig Wallace aggodalmaira reagálván, hogy Afganisztán bukott állam lesz, fel kell tenni a kérdést: meg tud-e egyáltalán bukni egy eleve bukott állam?

Radikális iszlamista tálib harcosok állnak az utcán, miután elfoglalták az Afganisztán nyugati felében található Faráh tartomány azonos nevû székhelyét 2021. augusztus 10-én. A 128 ezer lakosú város a Faráh folyó partján fekszik stratégiai szempontból viszonylag kiszolgáltatott pozícióban, délen nyílt sivatag terül el. A tartományban évek óta feszült volt a helyzet a kormányerõk és a kabuli vezetés megdöntésén fáradozó lázadók között. MTI/AP/Mohammad Asif Khan

Mi a francot csinál az afgán hadsereg?

Látva a Talibán villámgyors offenzíváját, jogosan merülhet fel ez a kérdés a fejekben. Napról napra egyre több körzeti központ esik el, a szervezet már az ország északi, déli és nyugati részét az ellenőrzése alá hajtotta és mint jeleztük, gyakorlatilag napok kérdése, mire a főváros is a kezükbe kerül.

Egyes esetekben úgy tűnt, hogy az afgán hadsereg még csak nem is hajlandó harcolni a szervezet ellen, ami nem csak látszólagos: a legtöbb katona ugyanis kikalkulálta, hogy egyszerűen nem éri meg a Talibán ellen harcolni többé, különösen abból a szempontból, hogy amennyiben harc nélkül elismerik a vereséget, szabadon távozhatnak.

„Mindenki letette a fegyverét és elrohant. Nem kaptuk semmi segítséget a központ kormánytól, ezért a körzet harc nélkül elesett” – nyilatkozta a Wall Street Journal megkeresésére egy 25 éves katona, aki a Badakhshan tartomány ostromában vett részt.

Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei dollármilliárdokat és 20 évet ölt abba, hogy kiképezze az afgán hadsereget, amelynek papíron partiban kellett volna lennie a Talibánnal. Elméletileg emberszámban meg is lennének, ugyanis a rendőri erőkkel együtt 350 ezer afgán szegődött a haza védelmére.

A New York Times becslései szerint például csak 2001 óta 83 milliárd dollárt (közel 25 ezer milliárd forintot, gyakorlatilag Magyarország 1 éves GDP-jének felét) költött arra az Egyesült Államok, hogy életképes hadsereget faragjon az afgánokból. A Pentagon ráadásul fatális félrekalkulálta magát: azzal számoltak, hogy 18 hónap alatt lehet a táliboké az ország, nem néhány hét alatt.

Biden az áprilisi bejelentése során még el is mondta, hogy biztos az afgán hadsereg erejében, hogy innentől kezdve meg tudják védeni magukat. A valóság adta azonban a pofont: a katonaság összeomlott, pedig a Talibán kevesebb harcossal és jóval kevesebb mennyiségű és kisebb fejlettségű fegyverzettel rendelkezik.

Ha ez még nem lenne elég, az a több milliárd dollárnyi fegyver, amellyel az afgán hadsereget látták el a Talibánnal szembeni ellenállás érdekében, most a szervezet kezébe kerül. Gyakorlatilag ezekkel a fegyverekkel győzik le egyre több helyen a hadsereget, ugyanis az elfoglalt tartományi központokban elveszik a fegyvereket a katonáktól – írja a France24.

Számos, a közösségi médiában terjedő felvétel szerint a tálibok gyakorlatilag hemzsegnek most már a nyugati fegyverektől, egyes felvételeken például tetőig pakolt teherautókban viszik a lázadók a rendkívül fejlett fegyverzetet. A szakértők szerint pedig ez rendkívül sokat segített a fegyver harcosainak az afgán katonai összeomlás mellett.

Ez a látványos katasztrófa két okra vezethető vissza: az afgán hadsereg belső hibáira és Ashraf Ghani stratégiai baklövéseire. A Talibánnak sikerült ugyanis félrevezetnie Kabult a dohai béketárgyalásokon, a Ghani-rezsim elhitte nekik a békés szándékot, így ez idő alatt meg tudták szervezni és immáron végre tudták hajtani a villámgyors offenzívájukat.

Az afgán hadsereget alapvetően arra kalibrálták, hogy az amerikai seregek mellett tudjanak harcolni, azokat a trükköket tanulták el, amellyel az amerikai katonák dolgoztak. Washington a világ legfejlettebb katonaságával rendelkezik, amely elsősorban a szárazföldi operációkra helyezi a hangsúlyt a légierők támogatásával, mely a célpontok kiiktatásától a hírszerzésig mindenre alkalmas.

Afgán kormánykatonák járõröznek egy külvárosban, miután visszafoglalták a táliboktól a nyugat-afganisztáni Herát tartomány azonos nevû székhelyének egyes részeit 2021. augusztus 8-án. MTI/AP/Hamed Szarfarazi

Az amerikai kivonulással együtt azonban Washington visszavonta a légitámogatást az afgánoktól, velük együtt pedig kivonultak a titkosszolgálati emberek és az olyan szakik is, akik megfelelően tudták működtetni az afgán repülőket és helikoptereket. Ennek pedig egyszerű következménye lett: az afgán hadsereg tovább egyszerűen nem tudott működni ilyen formában.

Amíg az amerikai seregek Afganisztánban tartózkodtak, a kabuli kormánynak az volt az elsődleges célja, hogy maximalizálja jelenlétét az ország olykor meglehetősen nehezen megközelíthető vidéki részein, ezt 200 különböző katonai bázis és előőrs formájában részben meg tudták valósítani, különösen a légierő támogatásával.

A cél végső soron az volt, hogy Afganisztán több mint 400 körzetében ki tudjanak építeni ilyen bázisokat és előőrsöket, azonban ez nem járt teljes sikerrel. Ghani számára időben jött pedig a figyelmeztetés: Donald Trump még 2020 februárjában állapodott meg a tálibokkal, hogy legkésőbb jövőre kivonja a seregeket Afganisztánból.

Az afgán kormány azonban ennek ellenére nem tett semmit annak érdekében, hogy az új valósággal szembe tudjanak nézni és fel tudjanak készülni egy USA utáni világra. Valahol mélyen a szívükben ugyanis nem hitték, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei ténylegesen ki fognak vonulni Afganisztánból.

„Ez egy politikai öngyilkosság volt, hogy egyes régiókat magunkra hagytunk, másokra külön figyelmet fordítottunk, ugyanis ez túlfeszítette az afgán hadsereg kereteit és nagyon függővé váltunk a légierő támogatásától, különösen a logisztika területén. Nem volt elég időnk az átállásra, hogy a nehezen védhető régiókból áttegyük az erőinket a lakossági központokba”

nyilatkozta az afgán külügyminiszter korábban.

Amikor a Talibán elindította az offenzíváját májusban, elsősorban ezekre a vidéki, elszigetelt előőrsökre fókuszáltak. Minden katonát lemészároltak, akik ellenállást tanúsítottak, viszont hagyták elmenekülni azokat, akik letették a fegyvert – sokszor még zsebpénzt is adtak nekik, ugyanis a kormány már hónapok óta nem fizette ki a katonákat.

Mire a szervezetek megindította a támadásokat a nagyobb lakossági központok, tartományi fővárosok ellen, az afgán hadsereg annyira demoralizált volt, hogy nem volt kedvük ellenállni. A legtöbb tartományi vezető és magas beosztású katonai tisztviselő a helyi vidéki megállapodásokhoz hasonló konstrukció mellett egytől-egyig letette a fegyvert.

Itt jön képbe Ghani elképesztő inkompetenciája: a jelenlegi nemzetbiztonsági tanácsadója például, Hamdullah Mohib egy korábbi nagykövet volt, akinek semmilyen katonai tapasztalata nem volt eddig. Több forrás is megerősített, hogy Mohib a hagyományos katonai vezetőséget megkerülve adott ki utasításokat, amelyek sokszor értelmetlenek voltak.

Ghani ráadásul mintegy hobbiként rugdosta ki a parancsnokait, a legutóbbi katonai vezér például két hónapig volt hivatalba. A védelmi miniszter ráadásul az év legnagyobb részében az országban sem tartózkodott, mivel az Egyesült Arab Emírségekben vett részt gyógykezelésen, így minisztériumi szinten is szervezetlenség volt.

A dohai béketárgyalásokon ráadásul az afgán politika is a Talibán kezére játszott, mivel elő tudták adni, hogy ők valójában mérsékeltek és jóindulatúak. Ghani ellen ugyanis nagy volt a mozgolódás, különösen Hamid Karzai ex-elnök darálta minden irányból a mostani államfőt és próbálta magát egyfajta mérsékelt harmadik erőként pozícionálni.

„A kormánynak sikerült egy csomó embert izolálni. Csak saját magukhoz beszéltek, a legfontosabb pozíciókba tapasztalatlan embereket raktak, akik fel sem fogták a valóságot. Miért is harcolna akkor a hadsereg. Szerintem nem arról van szó, hogy a Talibán olyan erős lenne, egyszerűen a kormány van szétesőben”

fogalmazott Karzai korábban.

A parancsnokok alapvetően nem tudtak mit kezdeni az afgán hadsereggel, amely több sebből vérzett, ugyanis tetőtől talpig korrupt volt az egész szervezet. A katonák nem kaptak hónapok óta fizetést és még a rendes élelmiszer- és vízellátás sem lett nekik biztosítani, a megfelelő fegyverzetről nem is beszélve.

Joe Biden állítólag pont ezekre tekintettel csak megerősödött abban a hitében, hogy jó döntést hozott a csapatkivonásokkal. Belső források szerint az Ovális Irodában több találkozón vett részt a tanácsadóival, akiknek elmondta, hogy semmi különbség nem lett volna akkor, ha 1 évet vagy akár 5 évet marad még az USA a háborúban.

Végső soron pedig ezek kombinációja vezetett a látványos összeomláshoz: az afgán hadsereg magában sem hitt, az Egyesült Államok pedig meg már abban nem hitt, hogy bármilyen változást hozna az országban a jelenlétük. Habár nem szó szerint, ám de facto elismerték: Afganisztán működésképtelen állam, ezáltal menthetetlen.

Helybeliek a romos üzletek elõtt a tálib fegyveresek és afgán kormányerõk összecsapása után az észak-afganisztáni Kunduzban 2021. augusztus 8-án. Ezen a napon a tálib harcosok elfoglalták Kunduz tartomány székhelyének nagy részét, benne a kormányzói hivatallal és a rendõrparancsnoksággal. MTI/AP/Abdulláh Szahil

A legszörnyűbb statisztika

Ép ésszel felfoghatatlan, hogy egy ekkora pénznyelőben, mint az afgán háborúban, mennyien vesztették összesen életüket – ráadásul mint utóbb kiderült, teljesen értelmetlenül, mert az elmúlt 20 év eredménye néhány hét alatt semmivé lett.

Csak ha az ember áldozatokat nézzük, már elképedünk: az afgán hadsereg és rendőrség 66 ezer tagot vesztett a háborúban, valamint 47 245 civil is életét vesztette. Az amerikaiak oldalán 2448 katona és 3846 amerikai partner hunyt el, valamint 444 segélyező munkatárs és 72 újságíró is elhunyt a harcokban. Jelenlegi becslések szerint a tálibok és egyéb szervezet 51 191 embert vesztettek.

Míg Harry Truman és Lyndon Johnson jelentős adóemeléseket vetett ki a koreai és vietnami háborúk miatt, addig George W. Bush pont, hogy csökkentette az adókat a leggazdagabbak számára, így adósságból finanszírozták ezt a háborút.

Az AP kalkulációi szerint az afgán és iraki háború 2 trillió dollárjába kerültek az amerikai adófizetőknek, ami 2050-re 6.5 trillióra nőhet. Ezen felül egy újabb 2 trillió dolláros költség az Afganisztánban és Irakban harcoló katonák egészségügyi ellátásának és rokkantsági támogatásának a kifizetése.

Mi vár így Afganisztánra?

Röviden: semmi jó. Már lehet arról több, különböző beszámolót hallani, hogy a tálibok a legkonzervatívabb iszlámot vezetik vissza az uralmuk alá hajtott területekre, ártatlan civileket mészárolnak le, a melegek és a nők pedig még csak jogokról sem nagyon álmodozhatnak a szigorú sária alatt.

A nőkre vár az egyik legrosszabb világ, akik relatíve szabad életét élhettek az elmúlt 20 év során Afganisztánban. Mivel a tálibok irtóznak attól, hogy tanult nők lesznek, plusz az egész banda nőgyűlölők gyülekezete (amit a vallásra hivatkozva próbálnak legitimálni), ezért várhatóan visszatér az abszolút szigor.

Ez feltehetően azt fogja jelenteni, hogy a nők férfi kísérő nélkül nem hagyhatják el az otthonukat, nem tanulhatnak és nem vállalhatnak jelentősebb vezetői pozíciót. Akik pedig nem tartják be ezeket az utasításokat, azokat megkövezik, ostorcsapásra ítélik.

Már korábban is lehetett olyanokról hallani, hogy a talibánok uralta területeken házról házra járnak a harcosok és szexrabszolgaként kezdik el kezelni a helyi fiatal lányokat, vagy házasságra kényszerítik őket. A harcok okozta káoszban pedig erre lehet számítani, ugyanis nem sokan figyelnek jelenleg erre, hanem mindössze arra, hogy mely városok estek el.

A brit Daily Telegraph keresett fel több afgán származású vagy Afganisztánban élő nőt, akik egy dologban egyeztek meg, hogy egyáltalán nincs fény számukra az alagút végén. Pedig az ország így is küzdött a nőjogok terén, mert a relatíve szabadság ellenére nagyon alacsony, mintegy 37 százalékos volt az írni-olvasni tudó nők aránya.

Az ENSZ ráadásul humanitárius katasztrófára figyelmeztet, amely hatalmas menekülthullámban és éhínségben is megnyilvánulhat. Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi biztosa úgy fogalmazott, hogy az eddigi borzalmas helyzet is csak rosszabbá vált az afgánok számára – idézte a Financial Times. Ezt pedig egy afgán nő foglalta össze szívszaggatóan, hogy ez a gyakorlatban mit is jelent:

„Nincs menedék, nincs étel, nincs tiszta víz, nincs hozzáférés a gyógyszerekhez, nincs hozzáférés az egészségügyhöz, az emberek mindenfelé menekülnek, nincs egy stabil hely ahova lehetne menni”