Tudományos áttörés: az őssejtkutatók először hoztak létre „szintetikus embriót”
Noha a szintetikus embrió létrehozása valóban egy fantasztikus tudományos áttörés, komoly etikai kérdéseket vet fel annak kapcsán, hogy a tudósoknak van-e joga ahhoz, hogy petesejt és megtermékenyítés nélkül alkossanak meg egy emberi életet.
Fotó: Unsplash/Nick Fewings 
Az izraeli Weizmann Tudományos Intézet őssejtkutatói a Cell című tudományos folyóiratban tették közzé mérföldkőnek számító kutatásuk eredményét: az őssejtkutatók ugyanis most először hoztak létre szintetikus embriót, spermium, petesejt vagy megtermékenyítés nélkül, ám megjegyezték, ez a technológia még gyerekcipőben jár, így távol vagyunk még attól, hogy emberi szerveket alkossanak meg szervátültetés céljából.
Noha a tudományos áttörést jelentős előrelépésként írták le, egyes szakértők nincsenek elragadtatva az eredménytől, mivel nem tekinthető teljes értékű embriónak, továbbá figyelmeztettek a technológia jövőbeli alkalmazása kapcsán felmerülő etikai kérdéseire.
A kutatás eredményei szerint az egerekből származó őssejtek kötegei önszerveződéssel „embriószerű struktúrákká álltak össze”. A kutatás kezdetén az egerek bőréből gyűjtöttek sejteket, melyeket később mesterséges úton visszaállítottak az őssejtek állapotába, majd ezeket egy speciális inkubátorba helyezték, ami a méh mozgását utánozza.
Habár az összesen 10 ezer sejt közül mindössze 50 reagált, azok nagyon: a sejtek önszerveződéssel embriószerű struktúrákká álltak össze, majd 8 nap elteltével már az agy kifejlődésének és a szívdobogásnak korai jeleit mutatták. Az őssejtkutatók közlése szerint a szintetikus embriók 95 százalékban hasonlítanak egy normális egérembrióhoz.
