Élelmiszerválság: 40 millióval nőtt az éhezők száma 2020-hoz képest
A konfliktusok, a pénzügyi válságok és a szélsőséges időjárási események következtében ötödével nőtt az élelmezési válsággal küzdő emberek száma, tavaly elérve a 193 milliót, ami közel 40 millióval több, mint 2020-ban.
Fotó: Unsplash/Jordan Rowland Az ENSZ és az EU által létrehozott, az élelmezési válságok elleni globális hálózat éves jelentésében közölte, hogy az adatrögzítés kezdete óta eltelt hat év alatt csaknem megduplázódott az élelmezési bizonytalanság.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban, Afganisztánban, Etiópiában, Szudánban, Szíriában és Nigériában zajló konfliktusok mind azon okok között szerepelnek, amelyek miatt az elmúlt években folyamatosan nőtt az éhhalál veszélyének kitett emberek száma.
A jelentés szerint a koronavírus-járvány és az azt követő válság csak súlyosbította az egyébként is rossz helyzetet. A szélsőséges időjárási viszonyok számos afrikai országban szintén súlyos élelmiszerhiányt okoztak. A jelentés szerint Etiópiában, Dél-Szudánban, Dél-Madagaszkárban és Jemenben 2021-ben mintegy 570 ezer embert fenyegetett az éhínség.
A jövőre nézve a jelentés megjegyzi, hogy az orosz invázió Ukrajnában komoly veszélyt jelent a globális élelmezésbiztonságra, különösen az élelmiszerválsággal küzdő országokban, köztük Afganisztánban, Etiópiában, Haitin, Szomáliában, Dél-Szudánban, Szíriában és Jemenben – írja az Al Jazeera.
Szomália 2021-ben gabonájának több mint 90%-át Oroszországból és Ukrajnából szerezte be, ezen arány a Kongói Demokratikus Köztársaság esetében 80%, Madagaszkár esetében pedig 70%-ot tett ki.
„Az akut éhínséggel már most is nagymértékben küzdő országokat különösen veszélyezteti a háború, mivel jelentős mértékben függenek az élelmiszerimporttól, és kiszolgáltatottak a globális élelmiszerár-sokkokkal szemben” – zárul a jelentés.
Az ENSZ korábban nagyobb pénzügyi támogatást és erősebb politikai akaratot sürgetett az éhínség által fenyegetett emberek növekvő számának megállítására. A jelentés szerint a probléma a vidéki területeken még súlyosabb: az élelmiszerhiány által veszélyeztetett emberek kétharmada a távoli területeken él, az ő helyzetüknek javítása nagyobb beruházásokat igényelne a mezőgazdaságba.
