Folyamatban lévő vulkáni aktivitás nyomaira bukkantak a Vénuszon

Egy friss tanulmányból kiderül, miszerint folyamatban lévő vulkáni aktivitás nyomaira bukkantak a Vénuszon. A beszámoló alapján Davide Sulcanese, a Chieti-Pescarai D’Annunzio Egyetem doktorandusza és kollégái két hatalmas, kanyargó lávafolyamot észleltek az égitesten. A témát illetően érdemes hozzátenni: a Föld és a Vénusz egymás szomszédjai, a két bolygó egy időben alakult ki, és hasonló anyagú, illetve méretű. Ennek ellenére a Föld egy, az élet számára tökéletes objektum, míg a Vénuszról ez már nem mondható el. Az eltérésre az egyik magyarázat, hogy évezredekkel ezelőtt több apokaliptikus kitörés is elkezdődött a Vénuszon, ami az üvegházhatást fokozva forró sivataggá alakította az égitestet.

A Vénuszon ma is találhatóak vulkánok, a légkör azonban gyakorlatilag átláthatatlan, kitörést ezért még nem dokumentáltak. Az 1990-es években a NASA Magellan űrszondája ugyan képes volt megvizsgálni a bolygó nagy részét, ám viszonylag alacsony felbontású képein nehéz feladat volt kiszúrni a potenciális kőzetolvadékot. A szakértők most modern szoftverrel elemezték a Magellan adatait, és két egyértelmű lávafolyamot találtak: az egyik a Sif Mons nevű pajzsvulkán oldalában, a másik pedig a vulkánokkal tarkított síkság, a Niobe Planitia nyugati részén húzódik – írja a 24.hu a New York Times cikkére hivatkozva. Soron kívül Magyar Péter fontos információt osztott meg a fővárosi közgyűlésbe delegáltak kapcsán

Hozzáteszik: bár a kutatók korábban is gyanakodtak rá, hogy a Vénuszon zajlanak még kitörések, egy dolog feltételezni az aktivitást, és egészen más meg is figyelni. A bolygót nem jellemzi a földihez hasonló lemeztektonika, a jelek alapján azonban a mélyben történik valami, ami elősegíti a vulkanizmust. A légkörben egyébként korábban detektáltak már tűzhányókhoz köthető gázokat, de egészen 2023-ig nem került elő közvetlen bizonyíték az aktív vulkanizmusra. Kiemelik: a mostani a második alkalom, amikor sikerül igazolni a tűzhányók folyamatban lévő tevékenységét. A szakértők szerint mindkét lávafolyás hasonló méretű, mint amilyeneket 2018-ban észleltek a hawaii Kilauea tűzhányónál.

A csapat az új adatok alapján úgy véli, hogy a korábban feltételezettnél lényegesen több kitörési esemény zajlik a Vénuszon – részletezik a cikkben, amelyben arra is kitérnek: a felfedezés a bolygón észlelt foszfin rejtélyét is megmagyarázhatja. 2020-ban egy kutatócsoport bejelentette, hogy foszfint észlelt az égitest légkörében, és mivel az anyag az élet lehetséges jele, az adatokat komoly izgalom övezte. A vegyület ugyan vulkanizmussal is kialakulhat, sok szakértő azonban eddig azt állította, hogy a Vénusz nem elég aktív a foszfin létrejöttéhez. A friss tanulmány alapján viszont igenis van elég működő tűzhányó a felszínen – hangsúlyozzák.

Korábban arról is beszámoltunk, hogy a James Webb űrteleszkóp szemtanúja lehetett a legidősebb galaxisok születésének: alig néhány százmillió évvel az ősrobbanás után jöhettek létre. Kétségtelenül izgalmas témáról van szó, ami sokak számára érdekes lehet, ebben a cikkünkben pedig bővebben is kifejtettük. Emellett azt is megírtuk, hogy földméretű bolygót fedeztek fel, amely akár százmilliárd évig is létezhet. De van egy apró bökkenő, ugyanis a csillaga nem volt túl kegyes hozzá. Míg május közepén a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) jelentése által arról érkezett hír, hogy az utóbbi idők legerősebb napkitörését sikerült megörökíteni.