Új távlatokat nyitott az űrkutatásban a James Webb űrtávcső hosszasan elhúzódó projektje, amely számtalan olyan kérdésre adhat válasz, melyekre a korábbi technológia még nem adott lehetőséget – írja a Live Science.

Mint azt a Science című tudományos lapban megírták, a jelek szerint az űrteleszkóp három olyan galaxist is észlelt, melyek mindössze 400-600 millió évvel az ősrobbanás után keletkeztek, és egy hidrogén-héliumfelhőből alakultak ki.

Ez az időszak meglehetősen homályos a csillagászok előtt, ugyanis nem teljesen tisztázott, hogy a galaxisok mikortól vették fel ismert formáikat, és alakították ki a ma ismert világegyetemet. A kutatócsoport kifejezetten ősi galaxisokra vadászott, melyek fényét elnyelték a gázfelhők.

„Olyanok, mint a csillogó szigetek az egyébként áthatolhatatlan gáztengerben. A Webb nélkül nem tudnánk megfigyelni ezeket a nagyon korai galaxisokat” – írta Kasper Heintz, a Koppenhágai Egyetem asztrofizikai adjunktusa.

A lehűlő gázfelhők hathatós szerepet játszottak abban, hogy az univerzum kilépjen az úgynevezett „kozmikus sötétségből”, és létrejöjjenek az első, maiakhoz is hasonló csillagrendszerek. Születésük pillanatai pedig újabb rejtélyeket fedhetnek fel.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom