Galaxisok között száguldozó fekete lyukra bukkantak
Csillagászok felfedezték az első „kóbor” fekete lyukat, ami gyakorlatilag egyedül képes bolyongani a galaxisban.
Twenty20 
Súlyos módon alá van becsülve, pontosan hány fekete lyuk található az univerzumban, hiszen a tudósok feltételezéseivel ellentétben léteznek olyan objektumok is, amelyeket csak valamilyen véletlen útján lehetséges észlelni.
A fekete lyukak általában közvetetten detektálhatóak, ezért fordult elő már többször is, hogy csak rikító fénnyel rendelkező korongok, esetleg csillagokat érintő fényvillanások és ütközések során bukkantak rájuk az asztronómusok által megfigyelt régiókban.
Van azonban egy speciális módja az azonosításuknak, a rejtett fekete lyukakat ugyanis a gravitációs lencsézés nevű eljárással el lehet csípni. A sötét objektumok a közelükben lévő fényforrások előtt mozognak, ezáltal a gravitációjuk eltorzítja a fényt, így elferdítik és eltorzítják a hullámait – erre a jelenségre épül a szóban forgó technika.
Csillagászok évtizedek óta figyelik az olyan gravitációs lencséhez köthető eseményeket, amelyeket nem lehet látható objektumokkal, például csillagokkal és galaxisokkal magyarázni, ami arra utal, hogy egy láthatatlan fekete lyuk a felelős az egyes felvillanásokért.
2011-ben az új-zélandi Microlensing Observations in Astrophysics (MOA) és a chilei Optical Gravitational Lensing Experiment (OGLE) projekt lebonyolítása során észrevettek egy csillagot, ami rendkívül furcsán viselkedett. Az elkövetkező hat évben a Hubble űrtávcsőt is segítségül hívták, hogy megfigyeljék, miként változik a fénye, majd rájöttek, hogy eltolódott a helyzete.
A következő lépés annak ellenőrzése volt, hogy a lencséző objektum valóban fekete lyuk-e, vagy csak egy elfáradt, öreg csillag. Gondos elemzésük során kutatók kimutatták, hogy az objektum nem bocsát ki saját fényt, tömegét pedig a Napnál hétszer nagyobbra becsülték, ami egy fekete lyuk esetében szokványosnak mondható, míg egy neutroncsillag vagy fehér törpe esetében túlságosan masszívnak számít.
Ezenfelül azt is megállapították, hogy az ominózus fekete lyuk valamivel több mint ötezer fényévre van a Földtől, és másodpercenként körülbelül 45 kilométeres sebességgel halad, ami arra utal, hogy valószínűleg az őt létrehozó szupernóva térítette el pályájáról, és küldte magányos útjára a galaxisban.
