Legalább 51 iráni katonai létesítményben keletkezett kár azóta, hogy február 28-án kitört a háború, amit független műholdfelvételek is alátámasztanak. A találatok között szerepel az Iszlám Forradalmi Gárda hadtestének főhadiszállása is, miközben az amerikai tisztviselők szerint több mint 13 ezer célpontot támadtak Irán területén a konfliktus kezdete óta.

A BBC Verify által elemzett képek alapján országszerte súlyos károk érték a légibázisokat, haditengerészeti létesítményeket és ballisztikus rakétabázisokat. Szakértők szerint vadászgépek, hadihajók és rakétasilók is megsérültek.

A harcok az elmúlt napokban újabb hullámmal folytatódtak, miután a Perzsa-öböl térségében lelőttek egy amerikai helikoptert. Az Egyesült Államok és Irán kedden és szerdán ismét csapásokat váltott egymással, a hétvégén pedig Izrael is támadásokat hajtott végre, többek között Dél-Bejrútban és iráni katonai célpontok ellen.

Az USA katonai szinten legyőzte Iránt

Noha több mint egy hónapja ideiglenes tűzszünet van érvényben, Donald Trump elnök a múlt hónap végén úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok katonailag legyőzte Iránt. „A haditengerészetük teljesen megszűnt létezni, száz százalékban. A légierőjük szintén teljesen megsemmisült, száz százalékban” – mondta Lara Trumpnak, a Fox News műsorvezetőjének.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A műholdképek ugyanakkor arra utalnak, hogy Teherán a törékeny fegyvernyugvást részben javításokra használja fel. Több kulcsfontosságú rakétabázison, köztük Tabriznál, megtisztították az utakat a törmeléktől, a korábban megrongált alagutaknál pedig földmunkák és nehézgépek láthatók.

A Pentagon márciusban arra kérte a Planet nevű műholdképszolgáltatót, hogy korlátozza az Iránról és a Közel-Kelet nagy részéről készült új felvételek közzétételét. A vállalat ezt azzal indokolta, hogy nem kívánja, hogy képeit ellenséges szereplők a szövetséges és NATO-partner katonák vagy civilek célba vételére használják. A BBC Verify régebbi Planet-felvételek és más nemzetközi szolgáltatók képei alapján dolgozott.

Nagyok a károk

A Janes nevű elemzőcég becslése szerint Iránban összesen 197 katonai és Forradalmi Gárda-bázis működik, így az 51 azonosított helyszín csak részleges képet adhat a pusztítás mértékéről.

A légibázisok közül több mint egy tucatnál rongálódtak meg kifutópályák és repülőgépek, ami szakértők szerint hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok teljes ellenőrzést szerezzen az iráni légtér felett. A március 7-i csapások a teheráni Mehrabad nemzetközi repülőtér katonai részén legalább 17 repülőgépet semmisítettek meg, a sirázi légibázison pedig április 2. és 17. között legalább 13 gép sérült meg vagy vált használhatatlanná.

A haditengerészet is jelentős veszteségeket szenvedett. A háború első napjaiban a Bandar Abbász-i haditengerészeti támaszponton, amely a flotta központja, több hajó és épület megrongálódott, március 4-én pedig füst szállt fel egy sérült hajóból és a kikötő adminisztratív részéből. A konaráki bázison szintén több hadihajó szenvedett komoly károkat.

A Forradalmi Gárda teheráni keleti elővárosában található főhadiszállása és haditengerészeti parancsnoksága is találatot kapott. A haditengerészeti erők parancsnoka, Alireza Tangsiri tábornok március végén egy izraeli műveletben életét vesztette.

Irán önvédelmi képessége

A Global Guardian biztonsági cég szakértője, Zev Faintuch szerint Irán védelmi képessége kevésbé hagyományos erőin múlik. „Irán önvédelmi képessége nem annyira a légierőhöz hasonló hagyományos fegyvernemeken alapul, hanem azon, hogy rakétákkal és drónokkal képes ellentámadásokat indítani.”

Teherán az elmúlt években kisméretű, olcsó drónokat vetett be a Közel-Kelet több pontján, amerikai katonai létesítmények ellen is, a Sahíd típusú eszközöket pedig Oroszországnak is exportálta. A RAND közpolitikai intézet programigazgatója, Raphael Cohen arra hívta fel a figyelmet, hogy Irán gyors, kis méretű hajókból álló „szúnyogflottája” továbbra is fenyegetést jelenthet az amerikai erők és a kereskedelmi hajózás számára a Hormuzi-szorosban.

A konfliktus civil áldozatai

A konfliktus civil áldozatokat is követelt. Az Egyesült Államokban működő Human Rights Activists News Agency adatai szerint több mint 1700 civil vesztette életét a háború kezdete óta, ezt azonban Brad Cooper admirális, az amerikai hadműveletek irányítója vitatta.

Az amerikai csapások belső biztonsági erőket is érintettek, köztük a Forradalmi Gárdához kötődő Baszidzs félkatonai egységek bázisait. A teheráni parancsnoki központ környékén március elején végrehajtott támadásban egy szomszédos épület teljesen megsemmisült.

A politikai célok

Lewis Smart, a Janes vezető elemzője szerint a csapások politikai célt is szolgálhattak. „Ezek a támadások nagy valószínűséggel elsősorban azt a célt szolgálták, hogy növeljék a rezsim megdöntéséhez szükséges feltételek kialakulásának esélyét, ami izraeli és kisebb mértékben amerikai cél volt. Ehhez szükség lett volna a belső elégedetlenség erősítésére is, különösen a 2025 decemberi és 2026 januári tiltakozások után, amelyeket az iráni biztonsági erők brutálisan levertek.”

A fegyvernyugvás időszaka alatt is folytatódtak a térségi támadások. A BBC Verify korábbi vizsgálata szerint Irán legalább 20 amerikai katonai létesítményben okozott károkat 8 ország területén, többek között korszerű légvédelmi rendszerekben, utántöltő repülőgépekben és radarállomásokban, ezen a héten pedig lelőttek egy, a Hormuzi-szoros felett járőröző helikoptert is.

Az USA szerdán közölte, önvédelmi csapásokat hajtott végre dél-iráni katonai, megfigyelő és radarállomások ellen, mire Teherán Bahreinben, Kuvaitban és Jordániában található amerikai katonai eszközöket vett célba.