Többet drágult idén jó néhány élelmiszer ára, mint az elmúlt két évtizedben összesen
Kiderült, hogy elég sokat drágultak a hatósági áras termékek közeli helyettesítői is, ami azt jelenti, hogy a boltok így próbálják behozni az ársapka miatt elbukott pénzt.
Fotó: Unsplash 
A magyar lakosság jelentős részének olyan áremelkedéssel kellett szembesülnie az elmúlt hónapokban, amikor betért egy üzletbe, mint amilyennel élete során még nem is találkozott, miközben fogalmunk sincs, hol van még a vége.
A hivatalos inflációs adat utoljára 1998 tavaszán volt magasabb az idén augusztusinál, az élelmiszerárak pedig ennél is régebben, 1995 nyarán emelkedtek legutóbb a jelenleginél is gyorsabban – derül ki a G7 beszámolójából.
A 30 százalék feletti élelmiszerinfláció önmagában is döbbenetesen magasnak számít, ám nem minden terméket érint ugyanakkora mértékben. Bár a hatósági áras termékeken kívül szinte nagyítóval kell keresni a 10 százalék alatti drágulást, az eltérések így is számottevőek.
Jelenleg körülbelül 10-30 százalékkal magasabb árakat láthatunk a zöldség-gyümölcs osztályon, mint tavaly, míg a tejtermékeknél az 50-60, a péksüteményeknél pedig a 70-80 százalékos drágulás sem nevezhető ritkaságnak.
Ennek fényében a portál arra volt kíváncsi, hogy vannak-e olyan termékek, amelyek ára az idén, illetve az augusztusig tartó 12 hónapban többet emelkedett, mint az előző két évtizedben összesen, az egyik legnagyobb különbséget pedig a csirkehúsok esetében állapították meg.
Ugyanis a bontott csirke és a szárny másfélszer, a comb négyszer annyit drágult tavaly augusztus óta, mint 2001 és 2021 között, emellett igazán látványos különbség figyelhető meg a trappista sajt, a sertészsír és a háztartási keksz esetében is.
Ezzel szemben a folyékony szappan ára úgy ugrott meg egy év alatt 20 százalékkal, hogy előtte 20 évig nem volt érdemi drágulás, sőt kissé csökkent is az ára, illetve az is elég szembetűnő, hogy milyen sokat drágultak a hatósági áras termékek közeli helyettesítői.
A csirkehúsok mellett szerepel még a listán a rétesliszt és kétféle tej is, ami egyrészt arra utalhat, hogy a kormány jól választotta ki azt a termékkört, amelynek az árát befagyasztotta, másrészt azt is jelentheti, hogy a kereskedők a hasonló termékek árain próbálják behozni az ársapka miatt elbukott pénzt.
Az utóbbi megállapítást erősíti, hogy a szlovákiai árakkal összevetve néhány hatósági áras termék helyettesítője kifejezetten drágának tűnik itthon, bár az is igaz, hogy ha összegszerűen nézzük az árváltozás mértékét, csalókának tűnhet, hiszen egy alacsonyabb árról történő ugyanakkora növekedés sokkal nagyobb drágulásra utal a többi adathoz képest.
