Csehország szigorít az ukrajnai menekültek befogadásának szabályain

Csehország szigorít az ukrajnai menekültek befogadásának szabályain, hogy kiszűrjék az esetleges visszaéléseket. A kormány által szerdán elfogadott törvénymódosítási javaslatok most a parlament elé kerülnek – jelentette be a kormányülés után Vít Rakusan, cseh belügyminiszter.

A sajtóban lex Ukrajna néven emlegetett törvény legfontosabb módosítása, hogy ezentúl tartalmazni fogja azt a kitételt, miszerint az Ukrajnából érkező, de európai uniós állampolgársággal is rendelkező személyek nem jogosultak Csehországban semmiféle védelemre és segélyekre – mondta újságíróknak a miniszter szerda esti sajtótájékoztatóján. Szerinte a törvénymódosítással a csehek szeretnék megakadályozni, hogy megismétlődhessen a prágai vasúti főpályaudvaron kialakult helyzet. Soron kívül Nukleáris együttműködés jöhet létre Magyarország és Kína között

Prágában a vasúti főpályaudvaron hetek óta nehéz körülmények között továbbra is többszáz ukrán menekült, részben magyar útlevéllel is rendelkező kárpátaljai roma vesztegel. Vít Rakusan egy hete arra kérte magyar hivatali partnerét, Pintér Sándort, hogy ellenőrizzék le, kinek van közülük hivatalosan magyar állampolgársága, mert az Európai Unión belül nekik Magyarországon van jogosultságuk segélyre. Nekik a csehek felajánlanák, hogy vasúton Magyarországra szállítják őket.

Nikola Targos, a Romodrom civil szervezet igazgatója szerint a pályaudvaron veszteglő menekültek legfeljebb ötödének van magyar útlevele, s nem a többségnek, ahogy azt néhány politikus vagy újság terjeszti. A pályaudvaron tartózkodó romák száma folyamatosan változik, a civil szervezetek szerint általában 400-700 van a pályaudvar műemlék épületében, illetve a számukra fenntartott vasúti szerelvényben. További mintegy 150 ukrajnai roma menekült Prága Trója nevű negyedében, a számukra felépített sátortáborban tartózkodik.

A jövőben az ukrán menekülteknek az eddigi 30 nap helyett 60 nap állna rendelkezésükre ideiglenes speciális tartózkodási engedélyük elintézésére, másrészt tartózkodási helyük megváltoztatását az eddigi 15 nap helyett már három napon belül kötelesek lennének jelenteni a hatóságoknak. A felnőtt menekültek eddigi egész éves egészségbiztosítása ezentúl csak fél évig lenne érvényes, hogy ösztönözzék őket a munkába állásra. Eddig mintegy 50 ezer ukrán menekült kapott állást Csehországban.

Az ideiglenes speciális tartózkodási engedélyek elintézési idejének meghosszabbítása – fejtette ki Vít Rakusan – azért is szükséges, mert a hatóságok most már ellenőrizni fogják, van-e az ukrán menekülteknek olyan pecsét az útlevelükben, miszerint beléptek a Schengen-övezetbe.

Az ötezer koronás havi humanitárius segélyt ezentúl nem kapják meg azok a menekültek, akik olyan szállásokon laknak, ahol ellátást is kapnak.

A cseh belügyminisztérium a legutóbbi adatok szerint eddig mintegy 345 ezer speciális vízumot adott ki, amely egyéves tartózkodásra, munkavállalásra, egészségügyi ellátásra, szociális támogatásra és az oktatási rendszer igénybevételére jogosítja fel a birtokosát. A tárca becslése szerint Csehországban jelenleg több mint 200 ezer ukrán menekült tartózkodik. Pontos adat nem ismeretes, mert Csehország nem tartozik a Schengen-övezet határországai közé. Becslések szerint a menekültek közül mintegy 140 ezren részben visszatértek Ukrajnába, részben más országba távoztak az övezeten belül.

(MTI)