Dollár
381,83 Ft
Euró
394,59 Ft
Font
466,00 Ft
Bitcoin
24,443 $

Az mRNS-oltóanyagok a fertőzést és a tüneteket is megszüntetik

Georgia állam közegészségügyi minisztériuma által közreadott kép egy egészségügyi dolgozóról kezében koronavírus elleni oltóanyaggal teli fiolákkal Savannah város egészségügyi központjában 2020. december 15-én. Az Egyesült Államokban elõzõ nap kezdõdött meg a koronavírus elleni oltási kampány. A Pfizer és a BioNTech vállalatok által közösen kifejlesztett vakcinát elõször az egészségügyi dolgozók és az idõsotthonokban élõk kapják meg. A Pfizer-vakcinát a benne található, rendkívül sérülékeny mRNS miatt -75-80 Celsius fokon szükséges tárolni. MTI/EPA/Georgia állam közegészségügyi minisztériuma
not image

Borbély Fanni

2021. március 25. - 17:14

A New England Journal of Medicine (NEJM) által végzett kutatás során több tízezer egészségügyi dolgozót vizsgáltak, akik a Pfizer/BioNTech vagy a Moderna oltóanyagait kapták meg, az eredmények pedig rendkívül biztatóak.

A tavaly év végén lefolytatott harmadik fázisú tesztelések során megállapításra került, hogy a Moderna oltóanyaga a második oltást követő második héten 94,1 százalékban, míg a Pfizer/BioNTech vakcinája a második dózis utáni hetedik napon 95 százalékban bizonyul hatékonynak a koronavírus-fertőzés ellen.

Soron kívül Brit védelmi miniszter: “Biztosan nem egy cigarettacsikk okozta a robbanást a krími légibázison”

Az eredmények nyilvánosságra hozatalát követően az Egyesült Államokban egyre több fertőzöttet regisztráltak, emellett elkezdtek megjelenni az új variánsok is, így az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) gyorsított eljárás keretein belül engedélyezte mindkét mRNS-alapú oltóanyag alkalmazását.

A Kaliforniai Egyetem San Diegó-i és Los Angeles-i egészségügyi intézményeiben egyidőben, december 16-án kezdték meg az egészségügyi dolgozók beoltását, mindezt azelőtt két héttel, hogy az intézményekben előírták a dolgozók heti szintű kötelező jellegű tesztelését, az elindult program pedig lehetővé tette, hogy monitorozzák a tünetmentes fertőzötteket, akik az oltás után kaphatták el a vírust.

A NEJM kutatói ezeket az adatokat elemezték, melyek alapján tavaly december 16-a és 2021 februárja között összességében 36 659 egészségügyi dolgozó kapta meg legalább az oltóanyag első dózisát, közülük pedig 28 184 ember részesült a második adag oltásban is.

Az adatokból kiderült, hogy a beoltottak közül 379 főnél állapították meg a koronavírus-fertőzést, legalább egy nappal az oltás után, 71 százalékuk az első dózist követő két héten belül kapta el a vírust. A mindkét adaggal beoltott dolgozók közül mindössze 37 ember fertőződött meg, közülük pedig 22-en a második adagot követő hét napon belül.

A második oltást követő két hétben összesen hét ember fertőződött meg, akik pozitív PCR-tesztet is produkáltak, az adatokból pedig megállapítható, hogy a kórházakban beoltott dolgozók esetében mindössze 0,05 százalékos volt a pozitív tesztek valószínűsége.

Az összes vizsgált minta alapján az oltást követő pozitív tesztek aránya Los Angelesben 0,97 százalék, San Diegóban pedig 1,19 százalék volt, melyek magasabb értékek, mint amiket a klinikai tesztek során kaptak a kutatók. Ezt magyarázhatja a folyamatos tesztelés, illetve a demográfiai eltérések is: az egészségügyi dolgozók sokkal inkább ki voltak téve a fertőzés kockázatának, valamint sokkal fiatalabbak voltak, mint a klinikai vizsgálatokon résztvevők.

Az adatok összesítésével tisztán látszik, hogy az oltások valóban hasznosak a vírus ellen, a járványügyi intézkedéseket azonban továbbra is be kell tartani, tehát saját, és mások egészsége érdekében szükséges a helyes maszkviselés, a távolságtartás, és a gyakori tesztelés.