Donald Trump amerikai elnök egy televíziós interjúban kijelentette, nem kíván sokkal tovább türelmes maradni Iránnal szemben, és ismét felszólította Teheránt arra, hogy kössön megállapodást Washingtonnal a jelenlegi, rendkívül feszült helyzet enyhítése érdekében.

Az elnök a Fox News Hannity című műsorában május 14-én sugárzott beszélgetésben hangsúlyozta, az idő sürget, és szerinte Iránnak mihamarabb lépnie kellene. „Nem leszek sokkal türelmesebb” – fogalmazott Trump, majd egyértelmű üzenetet küldött a teheráni vezetésnek azzal, hogy „Meg kellene kötniük az üzletet.”

Fogy a türelem

Az interjúban szóba került az iráni dúsított uránkészlet kérdése is, ami régóta a nemzetközi viták középpontjában áll, ugyanakkor az amerikai elnök meglepő módon azt sugallta, hogy a készletek visszaszerzésének szükségessége inkább kommunikációs jelentőségű, mintsem tényleges biztonsági kockázatot jelentő ügy.

Trump úgy fogalmazott, „nem gondolom, hogy szükséges lenne, kivéve közkapcsolati szempontból”, majd hozzátette, „valójában jobban érezném magam, ha nálam lenne, de szerintem inkább a közvélemény miatt fontos, mint bármi másért.” – idézi a Straits Times.

Teherán mindent tagad

Az Egyesült Államok, mely a világ 9 hivatalosan elismert nukleáris fegyverrel rendelkező államának egyike, következetesen azt követeli Irántól, hogy magas szinten dúsított uránkészletét szállítsa külföldre, és mondjon le a belföldi dúsításról. Teherán ezzel szemben tagadja, hogy atomfegyver fejlesztésére törekedne, ugyanakkor arra hivatkozik, hogy az atomsorompó-szerződés részes államaként joga van békés célú nukleáris technológia fejlesztésére, beleértve az urándúsítást is.

Ebrahim Rezaei iráni parlamenti szóvivő május 12-én arról beszélt, hogy az ország akár 90 százalékos tisztaságúra is képes lenne dúsítani az uránt, ami már fegyverminőségű szintnek számít, amennyiben Iránt ismét támadás érné.

Ez a kijelentés tovább növelte az aggodalmakat egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Államok és Irán között több mint öt hete érvényben lévő tűzszünet rendkívül törékenynek bizonyul, és egyik fél sem tűnik közelebb egy átfogó megállapodáshoz a konfliktus lezárásáról.

Régóta tart a háború

A háború, amely február 28-án kezdődött az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapásaival, majd iráni válaszcsapásokkal folytatódott Izrael, valamint az amerikai támaszpontokat befogadó öböl menti államok ellen, jelentős emberi és anyagi veszteségeket okozott.

Az amerikai–izraeli támadások Iránban, valamint az izraeli hadműveletek Libanonban több ezer halálos áldozatot követeltek, és milliókat kényszerítettek lakóhelyük elhagyására.

Emellett több emberi jogi szervezet is élesen bírálta Trump háborús retorikáját, különösen azokat a kijelentéseit, amelyekben civil infrastruktúra elleni támadásokkal fenyegetett, illetve Irán „teljes civilizációjának” megsemmisítéséről beszélt, valamint amikor azt mondta, hogy az amerikai haditengerészet „kalózokként” jár el az iráni kikötők tengeri blokádja során. A konfliktus az Egyesült Államokban is megosztó, és a közvélemény jelentős része ellenzi az elhúzódó katonai szerepvállalást.