Az erdőirtás elősegíti a különböző talajbaktériumok szaporodását

Brazíliában a São Paulo Egyetemmel (USP) kapcsolatban álló kutatók és munkatársak által végzett tanulmány kimutatta, hogy az amazóniai erdőirtás megnöveli az antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok sokféleségét. A tanulmány a Soil Biology and Biochemistry folyóiratban megjelent cikkében összehasonlítja az őshonos erdő talajában élő mikroorganizmusokat a legelőkön és a termőföldeken található mikroorganizmusokkal.

Lucas William Mendes, a São Paulo Research Foundation (FAPESP) egyik kutatója elmondta, A baktériumok olyan anyagokat állítanak elő, amelyekkel támadni tudják egymást az erőforrásokért folyó versenyben, amely minden környezetben megszokott. Egy terület erdőirtásakor azonban számos tényező fokozza ezt a versenyt, előnyben részesítve azokat a baktériumokat, amelyek ellen tudnak állni ezeknek az anyagoknak. Ha eljutnak az emberhez, ezek a mikroorganizmusok komoly problémává válhatnak. Soron kívül Kétmilliós kárt okozott egy 16 éves fiatal a Határ úti metróállomásnál

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az antibiotikum-rezisztencia globális közegészségügyi vészhelyzet, amely szerint a gyógyszer-rezisztens betegségek évente mintegy 700 000 halálesetet okoznak világszerte. A tanulmány során a CENA-USP kutatói a Luiz de Queiroz Mezőgazdasági Főiskola (ESALQ-USP) munkatársaival és a Rio de Janeiro államban található Petrópolisban működő Nemzeti Számítógépes Laboratórium tudósaival együttműködve mintegy 800 millió DNS-szekvenciát elemeztek Pará államban és Mato Grosso állam északi részén összegyűjtött 48 talajmintából nyertek ki.

Bioinformatikai eszközök segítségével a kutatók a mintákból származó DNS-szekvenciákat genetikai adatbázisba vetették, és 145 antibiotikum-rezisztens gént találtak, amelyek 21 különböző molekuláris mechanizmust váltanak ki. Noha az erdő talajában antibiotikum-rezisztens baktériumok vannak, ezek a mikroorganizmusok és rezisztencia-mechanizmusaik a legelő, az erdősített területek és a termőföld talajában sokkal nagyobb mennyiségben fordulnak elő.

Mendes úgy fogalmazott, az Amazonas irtásának folyamata abból áll, hogy először a legértékesebb fákat kivágják, a többit elégetik, hogy utat teremtsenek a növényeknek vagy takarmányfűnek a szarvasmarhák számára, ez elégetett növényzet mellett a talajt meszezik a savasság csökkentése érdekében, és egyéb agrokémiai anyagokat alkalmaznak, a tápanyagok bősége pedig elősegíti a baktériumok szaporodását és az erőforrásokért folytatott heves versenyt.

A CENA-USP csoport korábbi tanulmányai azt mutatták, hogy az erdei talaj mikroorganizmusainak sokféleségének csökkenése ellenére a baktériumok széles skálája a növények számára előnyös volt a tápanyagciklus és a fokozott fotoszintézis révén, és pozitív hatással volt a légkörre is, ideértve a szénmegkötést és a metánfogyasztást, mely a szén-dioxid után a második legfontosabb üvegházhatású gáz.

A legfrissebb tanulmányban a kutatókat is megdöbbentette a baktériumok elképesztő mennyisége, amelyek rezisztensek két specifikus antibiotikum-osztályra, a tetraciklinekre és a béta-laktamázokra. Ezekkel a hatóanyagokkal rendelkező gyógyszereket széles körben használják a szarvasmarha betegségek kezelésére, melyek a széklettel és a vizelettel juthatnak a talajba, mivel a szarvasmarhákban az antibiotikumok felszívódása rendkívül alacsony. A kutatók szerint továbbá az állati trágya műtrágyaként történő felhasználása is hozzájárulhat a gyógyszerrezisztens baktériumok terjedéséhez.

A tudósok nem lehetnek biztosak abban, hogy az antibiotikumokkal szemben immuno mikroorganizmusok képesek-e az Amazonas talajáról az ott termelt élelmiszerekre, például gabonára, cukornádra és marhahúsra vándorolni. Mendes elmondta, egyes kutatások feltételezik, hogy az átvitel megtörténhet, de a mai napig egyetlen tanulmány sem bizonyította ezt hitelt érdemlően, azonban körültekintően kell eljárni, ugyanis ha ezek a gyógyszerrezisztens baktériumok eljutnak az emberhez, akkor komoly közegészségügyi problémát okoznak majd.

Jelenleg azonban sajnos nem léteznek azonnali megoldások a baktériumok szaporodásának megakadályozására a megművelt talajban, de az olyan kezelési technikák, melyek figyelembe veszik a mikroorganizmusok egyéb funkcióit, a terméshozam növelése mellett, például a tápanyagok körforgása és a metánt termelő fajok csökkentése, segíthetnek a probléma enyhítésében.

Ez úgy valósítható meg, hogy a természetes talajt megművelt területre ültetik át, vagy olyan oltóanyagokat, vagy mikroorganizmus alapú termékeket használnak, amelyek fontos funkciókat töltenek be a talajban, és csökkentik a műtrágya és az agrokémia iránti igényt is. A mikrobiom alapú mezőgazdasági termékek piaca várhatóan 2025-re meghaladja a 10 milliárd amerikai dollárt.