Nagy változás jön a magyar trappista sajtnál, amely az importot is kiszoríthatja
A módosításnak köszönhetően vége az átcímkézésnek, valamint a hazai gyártású trappista is előnyösebb helyzetbe kerülhet.
Fotó: Pixabay 
Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint szükséges volt a Magyar Élelmiszerkönyv kiegészítése, mert a jelenlegi szabályozás alapján a világban gazdát cserélő, óriás félkemény sajttömbök darabolva is forgalomba hozhatók trappista néven.
Azonban ezek között – akár edamiként, goudaként vagy trappistaként jöttek ki a feldolgozóból – könnyű az átmenet, amely lehetőséget teremtett a sajtok átcímkézésnek, így az is előfordulhatott, hogy a fogyasztók nem is trappista sajtot pakoltak be a kosaraikba.
A módosítás után viszont már senki sem tud majd ezzel trükközni, mivel a trappista immár csak korong alakú lehet, a hasáb alakú verziója pedig kizárólag szeletelt vagy reszelt formában, valamint több összetevőből álló élelmiszer alapanyagaként lesz forgalomba hozható.
A magyar gyártók hagyományosan korong alakú trappistát gyártanak, amely által a hazai sajtok helyzete erősödhet, mivel az exportált termékeket így ki lehet szorítani – derül ki a Világgazdaság beszámolójából.
Emellett termékszinten is új kritériumok jönnek a trappistákra, amelyek értelmében a felhasználható összetevőket, a sajt alakját, méretét és összetételét is szabályozni fogják, a Magyar Élelmiszerkönyv pedig részletes érzékszervi követelményrendszert is tartalmaz.
Magyarország évente 60-65 ezer tonna sajtot importál, amelyből 37 ezer tonna a félkemény kategóriába sorolható. Az esetleges átcímkézésre utaló jel, hogy bár Lengyelországban és Németországban kevésbé elterjedt a trappista, mégis tetemes mennyiségű így elnevezett sajt érkezett ezekből az országokból.
