Dollár
426,80 Ft
Euró
421,99 Ft
Font
481,42 Ft
Bitcoin
20,132 $

Hitlerhez hasonlították II. Erzsébet királynőt az egyik iráni tévében

Fotó: 2013. november 10-én Londonban készített kép II. Erzsébet brit királynőről, aki 2022. szeptember 8-án, 96 éves korában, uralkodásának 71. évében elhunyt. MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga
not image

Koós Alexandra

2022. szeptember 14. - 20:21

Elmondásuk szerint „a múlt század egyik leggonoszabb emberének nem szolgáltatott igazságot a sors”.

Az iráni állami televízió „az emberiség történelmének egyik legnagyobb bűnözőjének” nevezte II. Erzsébet királynőt, akinek halálára „jó hírként” utaltak a világ elnyomott népei számára, mivel állításuk szerint az egykori brit uralkodó öröksége „tele van bűnnel, gyalázattal és mocsokkal”.

Soron kívül Felmérés: a gyerekvállalás egyre hátrébb tolódik a prioritási listán Finnországban

Miközben az iránihoz hasonló tekintélyelvű rezsimek vezetői, mint Vlagyimir Putyin vagy Hszi Csin-ping kifejezték részvétüket a brit királyi családnak, az iráni külügyminisztérium eddig még nem kommentálta a hírt, ahogy III. Károly király trónra lépését sem.

Majd egy másik műsorban, az iráni Channel 1-en Foad Izadi, a Teheráni Egyetem tudósa nem máshoz, mint Adolf Hitlerhez hasonlította Őfelségét, aki szomorúnak találta, amiért a királynő anélkül halt meg, hogy „bíróság elé került volna, hogy megfizessen a bűneiért”.

A szintén kormányközeli PressTV-ben „imperialista, gyarmatosító, háborús bűnösnek” nevezték II. Erzsébetet, akit felelősnek tartanak minden életért, amelyeket a brit hadsereg tagjai oltottak ki – számolt be a Daily Mail.

„A meggyilkolt emberek száma milliós nagyságrendű, és ezért a királynő a felelős. A múlt század egyik leggonoszabb emberének nem szolgáltatott igazságot a sors” – hangoztatták a műsorban.

Többek között azt rótták fel, hogy a királynő és a BBC 2009-ben szabad és tisztességes választásokat, valamint az iráni rezsim távozását követelte, illetve azt is nehezményezték, hogy a brit és a szovjet csapatok 1941-ben megszállták az országot, hogy olajmezőket szerezzenek.

A cikk szerint azonban az irániak legfőképp arra emlékeznek, hogy 1953-ban a brit és amerikai titkosszolgálatok megbuktatták Mohammad Mossadegh miniszterelnököt, aki államosította az olajipart.