Már az USA-nak kellett Izraelre rászólnia, hogy ne eszkalálódjon a feszültség
Az Egyesült Államoknak és a nyugatnak jelenleg egyetlen célja van Iránnal kapcsolatban, hogy újrakösség a Donald Trump által felrúgott atomegyezményt.
Az iráni atomenergia-ügyi hivatal által 2021. április 12-én közreadott, 2019. november 5-én készült kép urándúsító centrifugákról a közép-iráni Natanzban lévõ urándúsító üzemben. Mohammed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter Izraelt tette felelõssé a natanzi urándúsítóban az elõzõ napon bekövetkezett üzemzavarért, s egyúttal válaszlépéseket helyezett kilátásba.
MTI/EPA/AEOI Washington óva intette Izraelt az iráni atomlétesítmények elleni támadástól, mert amerikai értékelés szerint egy ilyen támadás visszafelé sülhet el – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet hétfőn.
A hírportál meg nem nevezett amerikai hírszerzői forrásokra és nemzetközi nukleáris felügyelőkre hivatkozva azt írta: Teherán a korábbi – Izraelnek tulajdonított – kibertámadások után magasabb szinten helyreállította a károkat a nukleáris létesítményeiben.
Az irániak olyan új gépeket telepítettek a régiek helyére, amelyek sokkal gyorsabban képesek az urándúsításra. Egy magas rangú amerikai tisztviselő „build back better”-nek (visszaépíteni jobban) nevezte az iráni nukleáris létesítmény-rehabilitációs programot – állította a ynet a The New York Times legújabb értesülése alapján.
A ynet információi szerint Washington a színfalak mögötti megbeszéléseken figyelmeztette Izraelt, hogy noha a nukleáris létesítmények elleni ismétlődő támadások taktikailag valóban célt érhetnek – de végső soron éppen szándékukkal ellentétes eredményhez vezetnek. A portál úgy tudja: az izraeli tárgyalópartnerek visszautasították azt az amerikai állítást, hogy a támadások éppenséggel az atomprogram felgyorsítását segítették elő a magasabb szintű újjáépítés révén.
A The New York Times arról számolt be, hogy az izraeli megközelítés – erőszak alkalmazása az iráni atomprogram ellen – szemben áll a diplomáciai, tárgyalásos megoldást hirdető amerikaival.
Irán és a világ vezető hatalmai – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország és Oroszország – 2015-ben, több mint tíz évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról.
Az egyezmény értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserében pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Donald Trump volt amerikai elnök viszont 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, majd visszaállította a korábbi szankciókat is, ezért Irán a megengedettnél több urániumot kezdett előállítani.
Az atomalku újjáélesztéséről szóló egyeztetések áprilisban kezdődtek Bécsben, de megrekedtek, miután Ebrahím Raiszi vette át az elnöki tisztséget Iránban. A megbeszélések a tervek szerint november 29-én folytatódnak.
Forrás: MTI
