Tudósok a föld alatt két kilométerrel keresik a sötét anyagot
A tudósok a dél-dakotai Black Hills alatt keresik a sötét anyagot.
Fotó: Unsplash/Paul Volkmer 
A mai napig az egyik legizgalmasabb tudományos téma a sötét anyag, nem véletlenül: amennyire a megfigyelhető világegyetemet vizsgáló csillagászok meg tudják állapítani, annak csak mintegy 5 százaléka áll anyagból, vagyis a túlnyomó többségét sötét anyag (mintegy 27 százalék) és sötét energia (mintegy 68 százalék) alkotja.
A sötét anyag nem bocsát ki fényt, s csak a gravitáció révén lép kölcsönhatásba a normál anyaggal. Erre több bizonyítékot is láthatunk a galaxisokban is. Csakhogy úgy tűnik, közel ötször annyi annyi van belőle, mint a normál anyagból, így nem meglepő, hogy a tudósok nagy erőkkel kutatják, s bizonyítékokat keresnek létezésére.
Mint ismert, világszerte számos földalatti létesítmény létezik, ahol a fizikusok dolgoznak, a sötét anyagot vizsgáló tudósok pedig szintén jóval a földfelszín alatt dolgoznak, mivel a felszínen túl sok a zaj, ami megakadályozza, hogy a tudósok detektorai képesek legyenek működni.
Ennek okán a sötétanyag-detektorokat mélyen a föld alatt helyezik el: a kanadai Ontarióban a tudósoknak naponta 2 kilométert kell megtenniük a föld alatt, majd tovább kell sétálniuk egy működő bányában, hogy elérjék a SNOLAB-ot, a világ legmélyebben fekvő és rendkívül tiszta laboratóriumát.
