Többször játszódhat le vérrögösödés oltás előtt, mint vakcina után
Az ELTE Immunológiai Tanszékének tanszékvezető professzora szerint mindegyik oltóanyag, amelyik elérhető ma Magyarországon, hatékony és biztonságos.
Kaposvár, 2021. április 7.
Strenk Andrea ápoló oltáshoz készíti elő a Szputnyik V koronavírus elleni vakcina első adagját a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban 2021. április 7-én.
MTI/Varga György 
Kacskovics Imre professzor a Kossuth Rádió csütörtök reggeli műsorában elmondta, felnőtteket olyan nagy arányban még sehol sem oltottak be, mint hazánkban.
A súlyos mellékhatásokkal kapcsolatban a szakember kiemelte, egyelőre nem hallott komolyabb problémákról, csak karfájdalomról és lázról számoltak be a beoltott magyar állampolgárok, melyek azonban kivétel nélkül a védőoltás általános immunválaszai.
Az Európai Gyógyszerügynökség nemrég bejelentette, hogy találtak összefüggést az AstraZeneca vakcinája és a véralvadási zavar következtében történt halálesetek között, az EMA viszont továbbra is ajánlja az oltást.
„Vérrögképződési zavarról Magyarországon nem tudni. A vérrögképződés védőoltás nélkül tízezerből tizenegy embernél fordul elő oltás nélkül, míg az AstraZeneca oltása után a mellékhatás húszezer eset közül egynél jelentkezett. Elmondhatjuk tehát, hogy a vérrög az oltás nélküli populációban sokkal gyakoribb” – magyarázta Kacskovics.
Az immunológus a vakcinák működési mechanizmusáról elmondta, amikor izomba adják a vakcinát, immunválaszt vált ki. Amikor találkozunk a vírussal, az antitestek hozzákötődnek a kórokozó tüskeproteinjéhez, ami így nem tud a sejtekhez kapcsolódni.
Egy darabig kering az érrendszerben, azután a szervezet lebontja. A mutációk is a tüskefehérje változásai, ez lehet jó és rossz. Ha kisebb a vírus kapcsolódóképessége, észre sem vesszük, ha erősebb, akkor fertőzőképesebb. Ilyen a brit mutáns. Ilyenkor az antitestek kevésbé hatékonyak – tette hozzá Kacskovics.
