Újabb tanulmányok a koronavírus eredetéről: mégsem laborból szökött ki a vírus?
Két új tanulmány újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a koronavírus világjárvány a kínai vuhanban található piacon keletkezett, ahol élő állatokat árultak.
Fotó: Twenty20 
A legújabb tanulmányok szerint a vuhani piacról származik a vírus, ahogy arról már korábbi elméletek is szóltak, és élő állatok terjesztették – ez tovább erősíti azt elméletet, hogy a vírus a vadonban alakult ki, nem pedig egy kínai laboratóriumból szökött ki.
A Science című folyóiratban kedden közzétett kutatás azt mutatja, hogy a Huanan tengeri herkentyűk nagykereskedelme volt valószínűleg a járvány korai epicentruma. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a koronavírust okozó vírus, a SARS-CoV-2 valószínűleg két különböző alkalommal került állatokból az emberekbe – írja a Global News.
„Minden bizonyíték ugyanazt mondja nekünk: pontosan erre a bizonyos piacra mutat Vuhan közepén. Magam is eléggé meg voltam győződve a laboratóriumi szivárgásról, amíg nagyon alaposan bele nem merültünk a dologba, és sokkal közelebbről meg nem néztük” – mondta Kristian Andersen, a Scripps Research Immunológiai és Mikrobiológiai Tanszékének professzora és az egyik tanulmány társszerzője.
Az egyik tanulmányban, amelybe kínai tudósok által gyűjtött adatokat is beépítettek, Michael Worobey, az Arizonai Egyetem evolúcióbiológusa és kollégái térképezési eszközökkel becsülték meg a 2019 decemberében bejelentett több mint 150 legkorábbi koronavírusos eset helyét.
Andersen elmondta, hogy a piacon belül is találtak esetcsoportokat, „és ez a csoportosulás nagyon-nagyon specifikus a piac azon részein”, ahol az emberek vadállatokat, például nyestet árultak, amelyek fogékonyak a koronavírus fertőzésére.
A másik tanulmányban a tudósok a legkorábbi, 2019 decemberében vett mintától kezdve 2020 február közepéig, 2020 decemberéig elemezték a vírus genomikai sokféleségét Kínán belül és kívül. Azt találták, hogy két vonal – az A és a B – jelezte a világjárvány kezdetét Vuhanban. A tanulmány társszerzője, Joel Wertheim, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem vírusevolúciós szakértője rámutatott, hogy az A vonal genetikailag jobban hasonlít a denevérkoronavírusokhoz, de úgy tűnik, hogy a B vonal korábban kezdett terjedni az emberekben, különösen a piacon.
Sok tudós úgy véli, hogy a vírus a denevérekről terjedt át az emberre, vagy közvetlenül, vagy egy másik állaton keresztül. Júniusban azonban az Egészségügyi Világszervezet mélyebb vizsgálatot javasolt annak kiderítésére, hogy nem egy laboratóriumi baleset lehet-e a hibás. A kritikusok szerint a WHO túl gyorsan elvetette a laboratóriumi szivárgás elméletét.
„Megcáfoltuk a laboratóriumi szivárgás elméletét? Nem, még nem. De azt hiszem, ami itt igazán fontos, hogy vannak lehetséges forgatókönyvek és vannak hihető forgatókönyvek, és nagyon fontos megérteni, hogy a lehetséges nem jelenti azt, hogy egyformán valószínű”” – mondta Andersen.
A világjárvány eredete továbbra is ellentmondásos. Egyes tudósok szerint a laboratóriumi szivárgás a valószínűbb, míg mások mindkét lehetőségre nyitottak. Matthew Aliota, a Minnesotai Egyetem állatorvosi főiskolájának kutatója azonban azt mondta, hogy szerinte a két tanulmány „remélhetőleg pontot tesz a laboratóriumi szivárgás hipotézisére”.
