A tálibok és az Egyesült Államok fogolycserét hajtottak végre
Az amerikaiak egy guantánamói foglyot adtak át a haditengerészet veteránjáért cserébe.
Tálib fegyveres az Ajmán az-Zaváhíri elleni merénylet helyszínén Kabulban 2022. augusztus 2-án. Az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorszervezet vezetõjét július 31-én egy amerikai dróntámadás megölte. Brit sajtóértesülés szerint Zaváhírit az amerikai Központi Hírszerzõ Ügynökség (CIA) likvidálta.
MTI/EPA 
A továbbra sem elismert tálib kormány külügyminiszterének hétfői közlése szerint Mark Frerichs amerikai haditengerészeti veteránt átadták az Egyesült Államoknak, az USA pedig a Guantánamóban fogvatartott tálib Bashar Noorzait adta át a táliboknak.
Az Al Jazeera jelentése szerint Amir Khan Muttaqi hétfőn közölte, hogy a tálibok és az Egyesült Államok közötti fogolycsere sikerrel zárult, melyben során egy amerikai haditengerészeti veteránt adtak át, egy, a tálib vezetők számára kulcsfontosságú tálibért cserébe.
A csere nem mondható túlzottan igazságosnak, tekintettel a tényre, hogy Mark Frerichs amerikai haditengerészeti veteránt 2020-ban elrabolták a tálibok, míg a bebörtönzött és 17 éven át Guantánamóban fogvatartott Bashar Noorzai brutális mennyiségű heroint csempészett.
A tálib külügyminiszter hétfőn közölte, hogy a korábban elrabolt amerikai veteránt a kabuli repülőtéren átadták az Egyesült Államoknak, míg az USA a fogvatartottat adta át a táliboknak. Közlése szerint a csere „hosszas tárgyalások után történt”.
Az amerikai külügyminisztérium a sikeres fogolycserét követően megosztotta, az amerikai haditengerészet veteránja építőmérnökként dolgozott Afganisztánban különböző építkezési projekteken, amikor elrabolták: az akkortájt közzétett videóban a veterán a szabadon bocsátásáért könyörgött, s azt kérte, engedjék vissza családjához.
A tálibok kormányszóvivője az AFP-nek nyilatkozva megosztotta, hogy a korábban Guantánamóban heroincsempészés miatt fogvatartott Noorzai soha nem töltött be hivatalos tisztséget a tálibok körében, de „erős támogatást nyújtott, köztük fegyvereket is”, amikor a tálib mozgalom az 1990-es évek környékén létrejött.
Noha Noorzait bizonyítékok alapján ítélték el, ügyvédje természetesen tagadta, hogy védence drogkereskedő lenne, sőt, közölte, hogy szerinte ezeket a „vádakat” egyenesen el kellene utasítani, mert „az amerikai kormány tisztviselői megtévesztették és elhitették vele, hogy nem fogják letartóztatni”.
Ahogy arról korábban is beszámoltunk, a tálibok tavalyi hatalomátvétele óta az Egyesült Államok is látványosan kerüli a tálibokat, kormányukat pedig még mindig nem ismerte el egyetlen ország sem. Ezenfelül az afgán központi bank mintegy 9 milliárd dolláros vagyonát is befagyasztották, és a segélyeket sem kapják meg folyamatos és szándékos agresszivitásuk, valamint az afgán nép jogainak sárba tiprása miatt.
Annak ellenére, hogy a tálibok egyetlen lépést sem tettek afelé, hogy valódi és működőképes kormányt alakítsanak, s rendre megsértik főként az afgán nők jogait, az Egyesült Államok mégis úgy határozott szeptember elején, hogy az afgán központi bank vagyonából 3,5 milliárd dollárt folyósít egy új, svájci szélhelyű vagyonkezelői alapba, melyet közlésük és reményeik szerint kizárólag „az afgán nép javára fognak fordítani”.
Az új afgán alap, melyet egy nemzetközi kuratórium kezel Svájcban, s melyet a táliboktól védve kezelnek, alkalmas lenne arra, hogy olyan létfontosságú importáruért fizessenek, mint az elektromos áram, de fedezhetné a gigantikus adósságok megfizetését, melyekkel a tálibok a nemzetközi pénzügyi intézményeknek tartoznak, s akár új valuta nyomtatására is elég lehetne.
Noha az Egyesült Államok lépése üdvözlendő, a táliboknak ez sem tetszik: egyenesen elítélték az Egyesült Államok döntését a svájci alap létrehozásáról, mondván, emiatt „kénytelenek lesznek bírságokat kiszabni és betiltani minden olyan személy, intézmény és vállalat tevékenységét, amely elősegíti ezt az illegális vállalkozást, és megpróbál visszaélni a központi banki tartalékokkal humanitárius és egyéb célokra”.
